bizonytalanság, biztonságos, ne higgy, hit, stressz, fix fizetés, munka,

bizonytalanság, bizonytalanság, biztonságos, ne higgy, hit, stressz, fix fizetés, munka,

 

Ne higgy a nagyvállalatokban, a munkahelyed nem a második otthonod. A profit által hajszolt elkötelezett munka, előbb vagy utóbb kiderül szinte teljesen értelmetlennek bizonyul. Éveken át dolgozol, csak a munkádnak élsz, eközben a  stresszelődsz, amit szlogenként csak menedzser betegségként nevezünk, aminek semmi jelentőséget nem tulajdonítanak a főnökeid. Ha bármi bajod van nem fognak meghatódni, ha meg hülyére dolgozod magad azt természetes kötelességednek tekintik. Ezért korrekten megfizetni Neked már nem annyira természetes.
Ma már semmilyen vállalat, különösen a nagyok nem humanisták, ha megemlítjük, akkor kész röhej címen lehurrognak, még tán a munkatársaktól is kapsz egy kiosztást. Ember itt a profit számít nem a humanizmus. Ez lenne a nagyra becsült civilizáció?

Egy picit szomorú leszel, de ez van!

EZÉRT TANULNI?
Nagyon sok esetben nem azok lesznek az élet napos oldalán, akik sokat tanultak, ráadásul jó eredménnyel vizsgáztak, ezt tapasztalati tény.
Ma azért tanulni, hogy éveken át megszállott tanulással, legfeljebb középvezetői beosztásig vidd, nem sok értelme van.
Fölösleges éveket dobtál el az életedből, hogy majdan egyszer Te is felső vezető leszel, a hozzátartozó magas keresettel. Remélem nem azt látod, amit végzel, gyakorlatilag egy átlagos IQ-al, kis betanulással bárki elvégezné.
Rájössz ezért tanultam? Közben ugye az évek eltelnek, már gyakorlatilag semmi esélyed nincs a komoly pozícióra.
Ha csak nem vagy önmagadhoz abszolút könyörtelen, és az életed áldozod, a sok tanulás után, most a munkahelyeden a pozíciódért. Hogy a mindennapos stressz földre terít az sem érdekel?

Csak jól akarsz élni?
Színvonalas életet szeretnél élni?
Jó megélhetést akarsz biztosítani a gyerekeidnek?
Sok ilyen ember van már a másvilágon, akik ilyen szép álmokat hajszoltak és nem tudták föladni, de ugyanakkor nem voltak képesek fölismerni sem, hogy nincs perspektívájuk a nagyvállalati bizniszben

Jó és fix fizetést
Nagyon sokan nem értik, ilyen hogy fix fizetés nincs!
A fix fizetésért cserében a legtöbb ember a lelkét adja el, és csak alamizsnát kap helyette cserében.
Titkon Te is tudod ezt, de ringatod magad abban az illúzióban, hogy neked fix helyed van, fix bérrel. Ezzel szemben majd kiderül, nem kapsz fix fizetést, akkor sem, ha abban egyeztetek meg Te és a munkaadód.

Mit is jelent a fix fizetés?
Nyilván a fenti egyenlőtlen egyenletet azért vállaltad, mert bízol abban, ha valami nem úgy alakulna az életedben, a teljesítményedben, mert gyengélkedsz, vagy csupán a hangulatod kis ideig lenyomta a teljesítésed, akkor is meg kapod azt a pénzt, amit akkor kaptál, amikor 100-120%-on teljesítettél, úgy időben, mint hatékonyságban.
De Téged ekkor alul fizettek, most viszont számítanál arra, hogy a vállalatod viszonozza ezt a „munkabetéted”.
Ezzel szemben azzal szembesültél, hogy nem csak, hogy nem méltányolja eddigi munkád, de azzal fenyeget, amennyiben nem teljesítesz haladéktalanul kénytelen szerződést bontani.
/Mert ugye Te a fentiekre csak gondoltál, de nem tetted bele a szerződésbe./ Megjegyzem, ha beteszed, ha nem, akkor sem lenne másképpen, a fenyegetettség ott marad mindörökre.
Belátod nem vagy örök topon teljesítő, sőt egyre romlik a teljesítésed, másfelől mindig ott várakoznak a jobbak.

Miért is dolgoztam eddig?
Agyon hajszoltad magad a semmiért
Hiszen Te az életed, időd, energiád, csekély fizetést, előrelépés nélkül adtad. Sem anyagi, sem erkölcsi, sem pozicionális elismerést nem kaptál, miközben a legszebb éveid ott töltötted.
A társadban való csalódáshoz hasonló érzést éled át.
MIÉRT?
A semmiért!
45-50 éves korodba leírnak, mint egy kiselejtezett autót. Próbálj meg akkor állást változtatni ebbe a korban. Én valamikor még a szoc. rendszerben olyan cégnél dolgoztam, ahol feladatom volt külföldre munkaerő toborzás. A sok egyéb feltétel mellett éppen abban ütköztem meg miért korlátozzák a korhatárt az aktív munkaéveken belül. Most már értem, de nem tartom tisztességesnek.
Amíg a kormány kitolja a nyugdíjas éveket, hogy ne keljen Téged eltartani. Ezzel szembe nem gondoskodik a munkahelyekről, a vállalatok viszont nem alkalmaznak. Egyszóval lebegsz ég és föld között. Nem kellemes életérzés. Ugye nem ilyennek képzelted el az idősödő korodat. Azt gondoltad, ha már pár évtizedet dolgoztál a közös kasszában, csak jut annyi, hogy tisztességes megélhetést tudj magadnak a megmaradt évekre.

Tehát a biztos fix nem jött be. Nem látod a kapitalista vállalkozás, a tőkések lelkivilágát.
Azt hiszed, hogy Te emberséges, segítőkész vagy másokhoz, akkor a tőkés vállalkozás is emberséges, humanista.
De a kapitalizmus egyáltalán nem az emberségességről szól, sőt nagyon sokszor még a tisztességről sem.
Most már rájöttél. De már késő, elszállt mennyi is 10-20-30 év.
Igen csakis, kizárólag a profit a verseny, a küzdés, az pénz számít.
Minden humanitárius gondolatot felejts el mindörökre.
Amikor egy kapitalista odáig vetemedik, hogy adakozik, akkor sem önzetlenségből, hanem nagyon is átgondolt, önzőségből teszi.
Mert ott és akkor is tudatni akarja a nagyságát, hatalmát, mindenek felettiségét.

Mi lett volna a jobb út?
A BIZONYTALAN ÚT A BIZTONSÁGOS
Legalábbis a Te szerinted bizonytalan út, amit későbbiekben kifejtve bizonyítom és beláthatod miért lesz biztonságos, ami elsőre bizonytalannak tűnt.

J.Dzs.Schwarcz

error: Content is protected !!