boldogság, boldogság tippek,
Boldogság parancsolatai legalábbis Jean – Jacques Rousseau, a nagy francia filozófus szerint.
1 . Szeresd felebarátaidat! Magyarázat lényege, hogy a szeretet, a kedvesség, a „nyugi”- egyszerűen sokkal hasznosabb érzelmi állapot, mint a harag, a feszültség,a gyűlölet és az irigység. Fenti állítással szerintem mindenki egyetért, tudjuk is, de azt veszem észre, hogy az emberek ezen kívül és felül, keres mást is a boldogságához.2. Segíts az embereken! Magyarázata, hogy ezáltal az ember elfeledkezik a saját bajairól, és így feljavítsa közérzetét.
Szerintem attól, hogy elfelejtem a bánatom nem kerülök közel a boldogság extatikus hatásához. Attól, mert nincs bánatom, – ami nagyon jó dolog, nem következik azonnal, hogy boldog is vagyok. Mindamellett, hogy valóban jó érzéssel tölt el másnak segíteni, bár minden elvárás nélkül kel ezt tenni akkor őszinte. Ebbe bele értendő ne kuncsorogjunk, hogy válon veregessenek, mert nem tudni kinek van nagyobb szüksége segítségre. Gyakran inkább annak, aki éppen segítség ad, minden jó szándéka mellett értve. Erre mondja Selye a stressz elmélet felfedezője: “Önzetlen önzőség”. Frappáns meglátása saját magunkra nézve. De ez lenne a legnagyobb “probléma” már paradicsomi állapot lenne a földön.
3. Merülj bele nyakig abba a munkába, amely örömet okoz! Magyarázata, azok az emberek, akik szeretik a munkájukat, hobbijukat, sokáig és önmagukkal békességben élnek.
Természetesen szintén jó megállapítás, és szerintem valamennyien olyan munkát szeretnénk végezni, amit szeretünk is. Nagyon sok munkakedvelő emberrel találkoztam, – magam is ilyen voltam és vagyok – ,mely szintén nagyszerű dolog, de még ez is kevés a boldogsághoz.
4. Törekedj arra, hogy boldog légy! Szánjunk kis időt annak számbavételére, mik és kik a kellemesek, illetve kellemetlenek számunkra, majd cseréljük le őket. A kellemességek számba vétele nagyon jó, de attól csak kellemesen érezzük magunkat és nem boldognak. Ha a kellemetlen dolgokat lecseréljük kellemesre, akkor kellemesen érezzük magunkat, de a kellemesség nem egyenlő a boldogsággal. Sokszor érezzük magunkat kellemesen, de az nem boldogság. Kellemes tud lenni egy ital. …stb. elfogyasztása is, de ettől nem érzem, hogy szárnyalok, lebegek, határtalanság érzésem lenne.
5. Sportolj, végezz fizikai munkát is! A testmozgás fokozza a szervezetben az endorfinok termelését, ezek az anyagok pedig kellemes közérzetet idéznek elő. Ismét ott vagyunk, hogy kellemes hangulatot, örömet okoz a testmozgás. De mi ugyebár a boldogságot akarunk az életünkben. A kellemes állapot is nagyon jó, de mégis csak kellemes, ami nagyon jó, de nem boldog állapot. Okozhat a mozgás boldog pillanatokat egy sportolónak, vagy akinek ilyen a hobbija, az egészség miatt is kell mozognunk. A mozgás egyenesen lét kérdése is! De valljuk be, ennek ellenére nagyon sokan nehézkesen mozdulnak meg.Tehát nem törekszenek ilyen módon nem csak a boldogság, de az egészséges életmód felé.
6. Keress mindig új élményeket! A kíváncsiság meghosszabbítja az életet, és állandóan kellemes, szórakoztató információkat szállít. Megjegyzendő van olyan mondás is, miszerint aki kíváncsi hamar megöregszik. Egye fene legyen az ellenkezője fentiek szerint. A filozófus a boldogságról szintén nem tesz szót. Más felől azt magamon és máson is tapasztaltam, minél több dolog iránt kíváncsiskodunk, annál inkább szétaprózódunk, és semmiben nem tudunk igazán kiteljesedni. Ha minél több mindenben jó akarsz lenni, garantálom, hogy semmiben nem leszel az. …. és még kellemesség érzeted sem lesz gyakran.
7. Ha valami baj ér, ne elégedj meg azzal, hogy belezuhansz a kétségbeesésbe!
Jusson eszünkbe, milyen boldogan cserélnének velünk mindazok, akiket még nagyobb szerencsétlenség sújtott. A hangulat az inga törvényei szerint váltakozik: minél nagyobb kilengésre kényszerítik az egyik irányba, annál nagyobb lendülettel fog visszafelé haladni a másikba.
Ha megfigyeled, azt mondja örülj annak, hogy nem vagy olyan szerencsétlen, mint valaki más. Rendben van. Sőt még örülhetünk is, de szerintem ez sem adja törvényszerűen a boldogság kulcsát kezünkbe. Az utolsó mondatában, arra int hogy természetesen hogy boldogtalan leszel és erősebben, mint korábban boldog voltál. /Inga törvénye szerint./ Ezt a kijelentést esetleg érdemes megjegyezni, de ettől szintén nem dobódunk fel.
Összességében is, ha átnézem az egészet, valami hiányt érzek. Azt látom, hogy biztosan jók ezek a gondolatok, de legfeljebb, ahogy említi is többször visszatérően az író, kellemesen fogjuk magunkat érezni. A mai világban ezt az állapotot is nagyon sokan szinte lehetetlen, hogy elérjék. Ez szomorú, de akkor is kevés azoknak, akik ezen a szinten már ott vannak. A fentiek ezt sem szavatolják minden esetben, de ez gyakrabban megeshet velünk valóban, ha betartjuk a megállapításokat.
Egyben az is látszik, hogy filozófus írta, mivel inkább a logika mentén halad, a boldogság viszont nem ilyen logikus, és lehet általánosítani, sokan ezzel sokat meríthetnek, tudatosításnak nagyon jó milyen dolgokat tegyünk, ami már jó.
Másfelől ennyit meg mi is tudtunk, amit a filozófus leírt, hogy jó hatásúak életünkre, de nem garancia a boldogságunkra.
Másként tömörebben összegezve:
Az első kettő megállapítás bibliai eredetű, a harmadik amiben a mai ember szenved a napi robotolástól, a negyedik a törekvés sosem tesz boldoggá, ötödik a mozgás szükségszerűsége miatt nem garantálja, hatodiknak nagyon kevés és túl indirekt köze van, a hetedikből egyáltalán nem következik semmi jelentős az eredendő cél felé. Bár ismételten hangsúlyozom nagyon jó gondolatok, pláne egy filozófustól. Ne feledjük az igazságról is hatalmas filozófusok filozofáltak, még sem tartunk sehol ebben a tárgyban sem.
J.Dzs.Schwarcz
Megjegyezném talán egy milliárdnál is többször fordul elő a boldogság szó “csak” az interneten, de nagyon kevés olyan képet látni, ahol valóban a képről egyértelműen árad a boldogság az emberekről. Tehát nagyon sokat beszélünk mi erről, de nagyon kevésszer éljük valójában meg.
Én emlékszem gyerekkoromba, amikor teljesen gondtalan életet élhettem, azt tettem, amiben teljesen átadhattam magamnak, mindenféle boldogság háttér szándéka nélkül is, sosem fogalmaztuk meg mi srácok boldogok vagyunk, egyszerűen csupán enélkül, hogy kerestük volna azok voltunk. (hozzá teszem, akkor még a csajok sem kötötték le a figyelmünket). Képzeld el csajozás nélkül is teljesség érzésünk volt rettentően feldobottak, örömmel teliek voltunk, anélkül, hogy egyszer is elhangzott volna a manapság, olyan gyakran elhangzó e bűvös szó: “Hű de boldog vagyok.” Semminek sem álltunk úgy neki, hogy boldogok szeretnénk, akarunk lenni.
Mi történik ilyenkor?
Valamit minél inkább erőltetsz, görcsölsz, annál biztosabb, hogy nem éred el a kívánt érzelmi állapotot.
A fizikaitól eltérő a belső lelki működés, mondhatni épen ellentétes.
Annak idején sosem kerestük, hogyan lehetnénk még boldogabbak. EGYSZERŰEN AZOK VOLTUNK, minden mantra, szuper tippek nélkül, tudományosság nélkül. Két dolog is még a boldogság ellen beszélne a mai emberek szemében:
– A mai technikai robbanásból akkor még semmit sem tudtunk képzeletben sem. Illetve egy fekete-fehér tévé a kultúrházban. Képzeld el, mi lenne veled, ha elvennék a telefonod, hálózati sincs, tévéd, szinte az összes háztartási eszközöd, kocsi esélyed nincs ekkor még rá.
– Vagyis nem volt semmink anyagi szempontból és a családjaink is átlagosak voltak.
És boldogok voltunk. Tudom ezt nehéz elhinni, a mai körülmények között, abszurdumnak tűnhet, vagy nosztalgiának semmi baj, tisztelem a véleményed.
Viszont most minden olyan meg van, amiről még 20 évesen sem tudtam elképzelni sem. .. és én is azt tudom mondani, amit a filozófus úr ír, kellemesen érzem magam, de ez nem az, amit akkor éreztem/tünk gyerekkorunkban, mindazon felsorolások nélkül.