cigi leszokási tippek trükkök, dohányzás ártalmai, dohányzás leszokás, dohányzás leszoktatás

cigi leszokási tippek trükkök, dohányzás ártalmai, dohányzás leszokás, dohányzás leszoktatás

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) összeállítása cáfolja a NAV dohánytanulmányát, ami 50 milliárdos adóbevétel-kiesést jósolt a dohányzástilalom bevezetéséhez kapcsolódva. A külföldi példák azt mutatják, a dohányzás kitiltása a kocsmákból nem okoz drámai visszaesést a vendéglátóiparban, az adókiesés mértéke legfeljebb 7 milliárd forint lett volna az idén. Magyarországon a vendéglátóiparban legfeljebb 2-4 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet a dohányzás betiltása, és egy nyáron bevezetett szabályozás sem került volna idén hétmilliárdnál többe a költségvetésnek, állítja nemzetközi példákra hivatkozva az Országos Egészségfejlesztési Intézet tanulmánya [1].


Riasztóak a NAV számai

A dohányzás korlátozásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban az adókieséstől való félelem miatt vette le napirendről a parlament, és 2012 előtt már biztosan nem is lépnek hatályba az új szabályok. A képviselőkre minden bizonnyal a Nemzeti Adó és Vámhivatal tanulmánya ijesztett rá, amely szerint akár 50 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen a törvény idei bevezetése. Hogy ez a tétel hogyan jött ki, az az Indexet is érdekelte volna, de hiába kértük, a hivatal és a minisztérium nem adta oda az Indexnek az irományt.

Később mégis sikerült megszerezni [3] a rejtegetett NAV-tanulmányt, amelyből kiderült: az adóhivatal nemcsak a dohánytermékek jövedéki adójának 25 milliárdos és forgalmi adójának 8,5 milliárdos kiesésével számol, hanem a tételek közé sorolja az alkohol jövedéki adójának 3 milliárdos kiesését és a vendéglátás áfájának 11 milliárdos csökkenését, valamint a színházak, múzeumok és fürdők kieső forgalmának áfáját. A tanulmány szerzője nemcsak azt feltételezi, hogy a dohányosok többet isznak, mint a nem dohányzók, hanem azt is, hogy a szolgáltató szektorban a dohányzás tiltása miatt visszaeső forgalom miatt elbocsátási hullám indul a törvény hatására, ami további bevételkiesést okoz. Az, hogy az ötoldalas, hivatkozásokat nélkülöző, a tiltás elhalasztását javasló tanulmányt a hatóság dohányzójában dobták össze, már elsőre sem tűnt a valóságtól elrugaszkodott gondolatnak, az érzésre pedig csak ráerősít az Országos Egészségfejlesztési Intézet hatásbecslése [4] (az Index birtokába kerül dokumentum .pdf-ben)[5]

A nemzetközi példákat elemző írás szerint a teljes tiltás bevezetése sehol nem érintette drasztikusan a költségvetési bevételeket, és a vendéglátóipar forgalmára sem volt hatással érdemben. Mindössze néhány országban tapasztaltak visszaesést, de azt sem a dohányzás betiltása okozta.


A drámai visszaesés elmaradt

Írországban például – amit a NAV tanulmánya elrettentő példának hoz fel – a tilalom 2004-es bevezetése után valóban több száz kiskocsma zárt be, ez azonban nem a dohánystoppal volt összefüggésben. Az ír statisztikai hivatal adatai szerint [6] a bárok forgalma már 2001-ben hanyatlani kezdett [7], a 2003-as 4,2 százalékos visszaesés után 2004-ben 4,4 százalékos volt a csökkenés. A vendéglátó-ipari alkalmazottak száma a törvény bevezetése után először 8 százalékkal visszaesett, a vendégek száma azonban 11 százalékkal megnőtt, így év végére már a foglalkoztatottsági mutató is korrigált. 2004 végén a szektorban alkalmazottak száma 0,6 százalékkal haladta meg a 2002-ben foglalkoztatottak számát.

Egy 2010-ben publikált felmérés szerint a skót szabályozás sem okozott gazdasági visszaesést, sőt, a vendéglátóipar forgalma a tilalom bevezetését követő három hónap alatt 5,2 százalékkal emelkedett. Egy másik vizsgálat szerint ugyanakkor a skót tilalom gyors lefolyású 10 százalékos csökkenéshez vezetett a dohánykereskedelemben. Angliában a dohányzási tilalom 2006–2007-es bevezetése az éttermek, bárok és az ott foglalkoztatottak számában sem hozott drasztikus változást. Az éttermek számában 2008-ban mindössze félszázalékos esés, a bárokban foglalkoztatottaknál pedig 2 százalékos csökkenés volt, csakhogy trendszerűen, és már a törvény bevezetése előtt, 2004-ben elkezdődött.

A norvég adóhivatal adatai szerint [8] a kézi sodrású dohány eladása 34 százalékkal esett vissza a tiltás után, 2004. júniustól decemberig, 2003 hasonló időszakához képest. A teljes fejenkénti dohányeladás 14 százalékkal esett ugyanabban az időszakban. Az értékelés szerint a vendéglátóipari bevételből származó áfa ugyanakkor 5 százalékkal emelkedett. A vendéglátóipar éttermi szegmensében az eladás növekedett 6 százalékkal, míg a tipikus kocsmák, bárok forgalma egyszázalékos csökkenést mutatott. Franciaországban a tilalom rövid távon 2 százalékos bevételkiesést okozott a vendéglátóhelyeken, Olaszországban a dohányfüstmentes jogszabály bevezetése után 2005-ben a fogyasztás csökkent, de a dohánytermékekből származó jövedékiadó-bevétel emelkedett a párhuzamos adóemelés hatására. Dohánytermékekből befolyt adó 2004-2010 (millió forint) 350 000 millió Ft.


Nem annyi az annyi

Az OEFI számításai szerint az, hogy a magyar gazdaságra milyen hatásai lennének a dohánystopnak, több dologtól is függ, a számokat többek közt befolyásolja, hogy kíséri-e adóemelés a bevezetést, illetve – részben ezzel összefüggésben –, hogy változnak-e a dohánytermékek árai. Befolyásoló tényező még, hogy az ország gazdasági folyamatai milyen trendet követnek, illetve, hogy a dohányzás korlátozása milyen szinten volt az intézkedés előtt.

Az OEFI szerint mivel a kormány a hatályba lépéssel egyidejűleg nem tervezi a dohánytermékek és alkoholtartalmú italok adójának emelését, és a dohányipari cégek árversenybe kezdtek [9], a fogyasztás várhatóan emelkedni fog, de a jövedéki adó százalékos jellege miatt az árcsökkenés az állam jövedékiadó-bevételét 2010-ben a várthoz képest csökkentheti.

A fogyasztás változásának mértékétől függően az áfabevételek kismértékben vagy csökkennek, vagy nőnek a várthoz képest. Számításaik szerint a nyári bevezetés mindössze 7 milliárd forintos adókiesést okozhatott volna, nem pedig 32,5-58,5 milliárd forintot, ahogy azt a NAV számolta. A dohány és az alkohol részaránya. A magyar vendéglátóipari forgalomban

Jót tett az egészségnek

A dohánystop egészségügyi hatásai ugyanakkor egyértelműen pozitívak: Írországban a 2004-es, hasonló szabályozás hatására a nemdohányzó alkalmazottak 33 százalékánál csökkentek a nehézlégzéssel, köhögéssel és torokfájással kapcsolatos panaszok. A nikotint helyettesítő kezelést szolgáló termékek eladása 10,8 százalékkal nőtt a tilalom bevezetését követő 5 hónapban, az otthoni dohányzás és alkoholfogyasztás nem emelkedett a törvény bevezetésével.

A dohányzást abbahagyók 80 százalékát segítette a szigorítás a leszokásban, 88 százalékát a visszaszokás megakadályozásában. Skóciában a bárokban dolgozó alkalmazottak légúti és szenzoros tüneteiben 32 százalékos csökkenés jelentkezett két hónappal a dohányzás betiltása után. Egy évvel a tilalom után a dolgozók 16 százalékos javulást jeleztek légúti tüneteik tekintetében. Szlovéniában 2007-ben vezettek be átfogó tilalmat, a zárt közforgalmú helyeken, így a vendéglátóhelyeken is betiltották a dohányzást. Ennek hatására a felnőttek körében a dohányzás 22,3 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a vendéglátóhelyek forgalmában nem volt kimutatható változás. Franciaországban a passzív dohányfüstnek való kitettség a férfiak körében 26 százalékról 16 százalékra, a nők körében 50 százalékról 17 százalékra csökkent. Olaszországban 2004-ről 2005-re a 15-24 évesek körében 23 százalékkal csökkent a dohányzás, az ezzel összefüggő megbetegedések száma 11,2 százalékkal mérséklődött.


Tetszett az embereknek

Angliában a Continental Research felmérte a vállalkozások véleményét a szabályozással kapcsolatban, annak bevezetésekor és azt követően. A vállalkozások 81 százaléka egyetértett azzal, hogy a dohányfüstmentes szabályozás jó ötlet, negyven százalékuk pedig úgy vélte, hogy a tilalomnak pozitív hatása van a vállalkozásra nézve. Negatív hatást mindössze három százalék jelzett. Az engedéllyel rendelkező elárusítóhelyek 62 százaléka jelezte, hogy a dolgozók reakciója pozitív volt a szabályozásra.


Dohánystop Magyarországon

Az eredeti javaslat már júliusban betiltotta volna a dohányzást a kocsmákban, éttermekben, koncerteken, vonatokon, valamint a munkahelyeken és a hivatalokban is. A javaslat szerint dohányzóhelyet csak szabad levegőn, az intézmények bejáratától öt méterre lehetne kijelölni. A törvény nem tiltaná a dohányzást kerthelyiségekben, szabadtéri szórakozóhelyeken. Zárt helyen egyedül a szállodák szivarszobáiban és a pszichiátriai intézményekben engednék meg.

Norvégiában a tilalmat megelőzően a napi szinten dohányzók 69 százaléka válaszolta [10], hogy az elégedettségük csökkenne, ha dohányfüstmentessé tennék a bárokat, 55 százalékuk az éttermekről nyilatkozott hasonlóan. 18 hónappal a tilalom bevezetését követően viszont csak 38 százalék, illetve 32 százalék vélekedett így. Ez azt mutatja, hogy a tilalom nem fejtett ki olyan mértékű negatív hatást az elégedettségre, amitől a dohányosok kezdetben féltek. A passzív dohányzás miatti problémák 44 százalékról 6 százalékra csökkentek a tilalom bevezetését követő 5 hónapban.


Negatív hatások

A vonatkozó tanulmányok azonban negatív tapasztaltakról is beszámolnak, Norvégiában például a vendéglátóhelyek alkalmazottainak közel fele állította, hogy nőtt a zaj a vendéglátóhelyen kívül a tilalom bevezetését követően. Ugyanekkor a szomszédok részéről nem érkezett több panasz. Egyesek a cigarettacsikkek eldobálásáról számoltak be a vendéglátóhelyek környékén, de nem volt egyértelmű, hogy ez a probléma súlyos és váratlan volt-e.
Forrás: index.hu

error: Content is protected !!