sok káros anyagok a cigiben, dohányzás leszoktatás, dohányzás káros hatásai,

sok káros anyagok a cigiben, dohányzás káros hatásai,

Több ezer káros anyag a cigiben
A cigarettafüstben a szervezet számára közömbös anyagokon kívül, csak a káros összetevők mennyiségét több ezerre teszik, akár háromezer vegyületet találtak a tudósok. Hogy egyetlen növényben, hogyan lehet ennyi az érdekes számomra, miközben ilyen mennyiséget a rengeteg más növényben sem mutattak ki. Illetve nem beszélnek erről, pedig rengeteg gyógynövényt szednek szét a gyógyhatásaik, kutatásaik miatt ma már. A függőséget ennek ellenére egyetlen anyag, köztudottan az elhíresült nikotin okozza.A növény nikotintartalma 0,5-7% fajtától, termőhelytől és időjárástól függően. Ez pedig a dohányzás leszokás nehézségét határozza meg. A nikotint a szervezet a teljes testfelületen könnyen fel tudja venni – a dohányzással a légutakon keresztül bejuttatott nikotin ennek csak egyik lehetséges formája – , és ha már bejutott a szervezetbe, a vérben oldódva gyorsan el tud jutni annak bármely pontjára. Mivel minden további nélkül át tud jutnia vér-agy gáton is, semmi sem állja útját, hogy a központi idegrendszerbe is elszállítódjon. Itt az acetil-kolin nevű idegi hírvivő molekuláknak készült receptorokhoz kötődik, elfoglalva az acetil-kolin molekulák helyét.
Az eredeti hírvivőhöz hasonlóan az idegsejteket jeltovábbításra készteti. Csakhogy olyankor, amikor a szervezet ezt magától nem tette volna. A másik különbség abból adódik, hogy a nikotin nem a szervezet saját anyaga. A saját hírvivő molekulákat, miután ingerület kiváltó feladatukat ellátták, az idegrendszerben lévő enzimek – jelen esetben az acetil-kolin-észteráz – elbontja. A nikotint viszont nem, így az idegsejtek nem tudnak az ingerületi állapot után regenerálódni.
A nikotin, mivel az idegrendszer tele van acetil-kolin-receptorokkal, annak több pontján is hat, többek között az agykéregre is; az ember megélénkül, jobban tud figyelni, javul koncentrálóképessége, rövid távú emlékezete is jobb lesz. Bár az is igaz, hogyha a nikotin dohányzással jut a szervezetbe, ezt a pozitív hatást mérsékli a párhuzamosan okozott oxigénhiány.

A nikotin a sejtek ún. nikotinos acetil-kolin receptoraihoz kötődve depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezáltal a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejtek aktiválását. Nikotinos acetil-kolin receptor a központi idegrendszer egyes sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában található. Normál, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag e receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását. A nikotin, stimulálva e sejtek funkcióit, először túlműködést, később, ahogy kimerülnek a sejtek raktárai, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból elsősorban a dohányzás ártalmai megjelennek a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatásában, a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert. Nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a letális értéket.
      A mérgezés tünetei az általános szimpatikus aktivitáson (szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása) túlmenően hányás, hasmenés, szédülés, émelygés formájában jelentkeznek. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd keringés-összeomlás követi. Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be.

 forrás: SOTE