Hiába ilyen az élet! Hiába ilyen a világ! Hiába ez az én sorsom! Ugye hogy ismerősek ezek a szinte mindennapos szlogenek, - érdekes negatívumba nem unjuk meg magunkat ismételgetni-, melyek megtartanak nyugodtan, belesüppedve abban az állapotban, amikben vagyunk, de amiből szeretnénk kijönni. Magyarázkodásban sok bajnok van közöttünk. Beletörődünk, elfogadjuk azt, ami nem tetszik, önmagunkat felmentjük, ilyen jellegű hiedelmeinkkel, hiszen mit is tudnák tenni,

Hiába ilyen az élet! Hiába ilyen a világ! Hiába ez az én sorsom! Magyarázkodásban sok bajnok van közöttünk.

Hiába ilyen az élet! Hiába ilyen a világ! Hiába ez az én sorsom! Ugye hogy ismerősek ezek a szinte mindennapos szlogenek, – érdekes negatívumba nem unjuk meg magunkat ismételgetni-, melyek megtartanak nyugodtan, belesüppedve abban az állapotban, amikben vagyunk, de amiből szeretnénk kijönni. Magyarázkodásban sok bajnok van közöttünk. Beletörődünk, elfogadjuk azt, ami nem tetszik, önmagunkat felmentjük, ilyen jellegű hiedelmeinkkel, – hiszen mit is tudnák tenni?Ha nem változtatsz, mitől remélsz változást

Én csöppnyi emberke, ha egyszer ilyen ez a hatalmas világ. Az ön felmentés sikerül, mert nem is sokat teszünk, azért, hogy komoly változást hozzunk létre magunkban, életünkben. De hát így jobb is hiszen, ha ilyen a világ, az élet, ami ellen ugye “nem tudok semmit tenni”, akkor minek is kellene nekem küszködnöm, hisz úgy sem tudok ezen semmit változtatni, eleve elrendeltetett a sorsom, nyugtatjuk tovább magunkat. És így persze benntartjuk magunkat abban az állapotban, amit nap, mint nap szidunk, és ki szeretnénk jönni. De hát ki is ez a hatalmas világ? ÉN, TE, MI! Mi emberek! Úgy beszélünk róla, mintha valami külső idegen erőtől függene minden és semmi beleszólási esélyem sincs a saját életembe. Mintha csak csüngenék, mint egy marionett bábú, akivel az történik, amit a mars lakók akarnak. De ez nem így van ez a világ kizárólag ilyen – kis emberekből- áll, mint Te meg Én, azaz Mi. Összességében mi alkotjuk és teremtjük meg ezt a

bánat, bánkódás sorsom, beletörődés, élet, magyarázkodás, nehéz az élet, világ változik

bánat, bánkódás sorsom, beletörődés, élet, magyarázkodás, nehéz az élet, öröm változik világ.

világot olyannak, amilyennek látod. Ugye, ha így nézzük, akkor már a világ megfoghatóvá válik, az élet nem egy misztikus valami. Ebből mindjárt következik, ha Én és Te alkotjuk a Mi-t, akkor egész egyszerűen csak meg kell cselekednünk nap, mint nap, amit tudunk és máris a – világ – ,de mindenképpen az életünk meg fog változni. Egészen egyszerűen, mert teszünk érte. És törvényszerűen változik, nem a szerencse a véletlen, vagy a kormányváltás miatt. Hanem mert ÉN, TE, MI tettünk érte, dolgoztunk érte, illetve magunkért. Esetleg uram bocsá, nyitott szemmel járok és felfedezek új dolgokat, akkor készen vagyok változni, változtatni, elsajátítani. Azaz nem lázadok, beletörődök, hanem teszek valamit, és megteremtem azt amire szükségem van. Lehet lázadni, beletörődni, ezáltal semmit tenni, és helyben maradni. Lehet felfigyelni, mit tegyek és meg teszem, amit szeretnék elérni így haladok előre. Te választól, Te döntesz. Hajlandó vagyok folyamatosan a szakmámban tovább képezni magam, figyelni ott is a változásokat és beépíteni a repertoáromba, alkalmazni azt munkámba, magam és mások megelégedésére. Ha így állok az élethez, az élet is így áll hozzám, és már nem is érzem olyan kiszolgáltatottnak neki, hanem együtt működő jó barátnak találom. Kezelni tudom az életem, így az életet is. Miért is? Mert magam vagyok az élet.

J.Dzs.Schwarcz