ROHANÓ VILÁG, stressz, rohanó emberek, gondolatok szaladnak, stresszes emberek,A sprintfutók régebbi és új eredményeik között, ALIG MÉRHETŐ MÁSODPERCEK vannak.
Ezt a tényt figyelembe véve mikor, hogyan rohannál Te, ha a csúcs futók rohanása, sem tud javulni csak törtmásodperceket. /Alul, ha érdekel, olvasd el a feltáró szakkommentárt, ami igazolja./
Rájössz Te csak kapkodsz, görcsölsz és ezt kevered össze, a rohanással, ezért vagy napról-napra teljesen fáradt. Nem azért mert Te gyorsan hatékonyan dolgozol cselekszel valami értelmeset, hanem mert káosz van a fejedbe. Nincs tervezésed, célod, szervezettséged az életedben. Emiatt pörögsz, mint a mókus kerék.Nagyon rossz következtetéseddel nem látod, vagy nem akarod látni a valóságot.
Hiszen, ha nem a rohanásra fognád hogy fáradt vagy, akkor nem találnál értelmes választ mitől lennél? Éppen ellenkezőleg, azért fulladozunk, mert nem mozgunk.
Tévé, rádió, számítógép, íróasztal sok minden üléssel járó hobbik, feladatok és, ha egy kis kocogást kell megtenni, nem bírjuk. Lihegünk, össze akarunk esni. Persze ebben is van kivétel, akik rendszeresen mozognak, viszont ők nem mondják, hogy rohan a világ.

Hogy rohanna a világ, amikor nem tud futni sem, csak cammog, lézeng, fulladozik métereken belül, ha gyorsabb tempót kell fölvenni.
Gyerekkorunkban sosem mondtuk, hogy rohanó világ, még azt sem hogy rohanok. Csak egyszerűen reggeltől estig futottunk, rohantunk e szavak kimondása nélkül.

De ilyen rohanó kifejezést nem használtunk, pedig messze nagyobb sebességgel, és összehasonlíthatatlanul többet futottunk a mostani középkorúak rohanásnak nevezett tempójához képest. Reggeltől estig fociztunk, ugye itt sprint is van, és a végén kell bele tenni a legnagyobb erőt, vagyis a labdát robbanásszerűen kell ellőni, hogy ne tudja védeni a kapus.
Semmi gondunk nem volt a világ rohanásával.


A FEJEDBEN ROHANSZ CSAK! ROHANÓ VILÁG, stressz, rohanó emberek, gondolatok szaladnak, stresszes emberek,

Ezek nem nagy dolgok, nem filozofáltunk, csináltuk a futást, a rohanást ennyi. Kész röhej, rohanásra vetíteni a fejünkbe kavargó zűrzavart és a tehetetlenségünk, az idegességtől nevezett kifáradást. Ezek mentális problémák, és köze sincs a rohanáshoz, de még a futáshoz, szaladáshoz sem. Ezen a rohanó szóhasználaton átestem én is, mindig fáradt voltam, mire haza értem a munkából, miközben irodai ülő munkát végeztem- és hosszú idő után elgondolkodtam és föltettem a kérdést egyszer: Mit tettem ma hogy ennyire kifáradtam?
Gyakorlatilag nagyon keveset, pláne ha az eredményt néztem. A döbbenetes az volt, amikor rájöttem a semmitől fáradok. Nagyon kellemetlen volt. Az meg pláne, hogy fogalmam sem volt, akkor mi tévő legyek, bár ez akkor nem tudatosult azonnal. De rájöttem nem a munkától fáradok, és főképpen nem a rohanástól.

A GONDOLATAID ZAKATOLNAK
rohanás nem fizikai szinten van elsősorban tehát, hanem a fejedben, a gondolataid zakatolnak megállás nélkül, ezt nevezed rohanásnak, és ettől fáradsz le, illetve fárasztod magad le.

A fejében rohan a világ, de mivel ez közel sincs a testi, fizikai eredményekhez, ezért stresszeli magát, lefárasztja magát tudattalanul is, és azt hiszi azért fáradt, mert rohan a rohanó világban.
Miközben a világ ugyanúgy megy, mint eddig, csak a gondolataink zavartak meg bennünket.


SZAKKOMMENTÁR (A tényleges futásról.) Amiből kiderül, mennyire nehezen dőlnek meg világcsúcsok.

Van az ember vágtázó sebességének végső határa? Vajon az új 100 méteres világcsúccsal már közel járunk hozzá? Mennyit lehet még faragni a sprintszámok rekordjaiból?

A 21 éves jamaikai vágtázó új világcsúcsot futott 100 méteren: 9.72. Ez 1912 óta a 17., 1991 óta a 8. új világrekord. A tíz másodperces álomhatár 1968-ban dőlt meg, a 9.90-es 1991, a 9.80-as 1999-ben. Bolt futását követően az amerikai média máris a 9.5, sőt a 9.0 másodperces álomhatár megdöntésének idejét találgatja. De vajon meddig lehet még farigcsálni az időből?

Két oldalról is nézhetjük a dolgot. Egyrészt az ember testfelépítése, csontozata, izomzata, ízületei, hormonjai, stb. jelentenek egy abszolút korlátot. Egy átlagember futó végsebessége 24 km/h körül van, ezt azonban legtöbben csak igen rövid időre tudják elérni. A sportolók természetesen ennél jobb teljesítményre képesek, az elit sprinterek végsebessége például eléri a 42-44 km/h-t. Szakértők szerint az emberi futás sebességének abszolút korlátja körülbelül 48-49km/h-nál húzható meg. (Persze figyelembe nem véve a doppingszerek és a genetikai manipulációk nyújtotta további “lehetőségeket”.)

Egy másik megközelítés: tudósok egy csoportja nemrégiben statisztikai elemzésnek vetette alá a különböző sportágakban eddig elért világcsúcsokat, és az így kapott adatok alapján megbecsülték, mennyit lehet még lefaragni a mostani világcsúcsokból. Szerintük a világrekordok mára már a valaha elérhető csúcsteljesítmények 99%-án vannak, és 2027-ig a jelenlegi világcsúcsok fele kevesebb, mint 0,05%-kal fog csak javulni (ez a 100 méter esetében kevesebb, mint fél századmásodpercet jelentene).

Természetesen technológiai újdonságok a jövőben is lesznek. Biztosan megjelennek majd új, az eddigieknél jobb futópálya felszínek, versenycipők, sőt, talán hatékonyabb edzésmódszerek is. Mégis valószínűleg reálisabb, ha a jövőben “csak” a mostani világcsúcs, és nem a 9.0 másodperces álomhatár megdöntéséért szurkolunk.

A jegyzet forrás: scienceofsport.blogspot pubmedcentral.nih

J.Dzs.Schwarcz

Találtam a témámhoz kapcsolódó vers részleteket is:

 “Rohan a világ, és te ész nélkül helyed keresed.
Néha már azt sem tudod, hol hagytad a fejed.
Jó munkahely,és rendezett családi környezet,
S a divat diktálja minden léptedet.

….Mindenki rohan, és összegeket mondogat,
Amivel át lehetne lépni a gondokat.” Szerző ismeretlen

Rohan a világ, ha te is rohansz, lehetsz a legjobb,
De céltalan a cél, én nem hiszem, hogy ez az, ami feldob.
Szöveg író: Major Eszter – Hooligans

“Mert van aki fél, ki dönti el, hogy meddig él.
A világ csak rohan és néha enni kér.
Ő nem az a fajta,
Ő nem ezt akarta,
Arcáról a húst már lemarta.
A Föld is vérzik, mégis ott állsz rajta!
Te Marha!!” Előadó: Alvin és a Mókusok

“Telik az idő, elmúlt már a boldogság,
esik az eső, amióta itt hagytál,
rohan a világ, vele minden pillanat,
eltüntél, nem látom az arcodat…” Bódi Guszti

“MINDEN A DARABJAIRA HULLIK
MINDENKI ROHAN AZ ESZÉT VESZTVE
MINT EGY ŐRÜLT – ÉN EZT HAJTOGATTAM
A LEGELEJÉTŐL KEZDVE
LASSAN NEM ÉRTJÜK EGYMÁS SZAVÁT
MINTHA MÁS NYELVET BESZÉLNÉNK
ÚGY TAPOSSUK EGYMÁST
MINTHA NEM MIND UGYANITT ÉLNÉNK” The Grenma – írta Szalai Csongor

2010-01-07

error: Content is protected !!