EP-képviselők megkérdőjelezik Orbán a jogállamisági intézkedéseit  Magyarországon
Ezért készült el az alábbi Sargentini jelentés Brüsszelben.
Sargentini-jelentés címszavakbanSargentini asszony az EU Brüsszel parlament, Sargentini-jelentés készítője
Érdemes átnézni, hogy dicső kormányunk milyen népnek nem tetsző dolgokat tett, amit Mi elnéztünk ugyan, de az EU demokratikus közösségek nem szívesen és segítségünkre lettek ezzel a jelentéssel is.
Különösen hangsúlyozták többen is, hogy a jelentés a KORMÁNY INTÉZKEDÉSEI miatt és
NEM MAGYARORSZÁG, nem a magyar nép minősítése a Sargentini-jelentés!

  1. Az alkotmány és a választási rendszer működése
  2. Az igazságszolgáltatás függetlensége
  3. A korrupció és az összeférhetetlenség
  4. A magánélet védelme és az adatvédelem
  5. A véleménynyilvánítás szabadsága
  6. A tudományos élet szabadsága
  7. A vallásszabadság
  8. Az egyesülési szabadság
  9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  10. A kisebbségekhez tartozó személyek jogai
  11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  12. Gazdasági és szociális jogok 

    JELENTÉS  2018. július 4. Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról.
    Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Előadó: Judith Sargentini
    URL cím: www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2018-0250+0+DOC+XML+V0//HU

Sargentini-jelentés rövid összefoglaló (komolyabb ismerethez lényeges!) 2018.09.16
Ha beszélgetne a barátaival a kollégákkal a Sargentini-jelentésről, de nem tudja  mit tartalmaz vagy nincs türelme végig olvasni, az alábbiak segítik a tisztán látást.

Amikor Magyarország 2004-ben az EU tagállama lett, a magyar állampolgárok uniós állampolgárrá váltak. Az uniós állampolgárok alapvető (elidegeníthetetlen, azaz jogszerűen tőlük el nem vonható) jogait az EU Alapjogi Chartája tartalmazza, további fontos jogokat az uniós alapszerződések rögzítenek. Ilyen, minden európai polgárnak járó alapjog például a véleménynyilvánítás szabadság, az egyesülési jog vagy a szabad vallásgyakorlás joga. A Sargentini-jelentés azt vizsgálta, hogy a magyar polgárok uniós alapjogait megsérti-e rendszerszerűen, azaz széles körben és szisztematikusan az Orbán-kormány. A jelentés szerint igen, és az Európai Parlament nagy többsége is arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon a jogállami működés komoly hiányosságokat mutat, mert a kormány tömegesen megsérti a magyar állampolgárok, illetve a legálisan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok alapvető jogait. A jelentés 12 pontban foglalja össze, hogy milyen típusú jogsértéseket tapasztalt vizsgálata során az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága (a jelentést valójában ez a bizottság készítette, nem a „liberálisok”, a „Sorosisták” stb – egy olyan parlamenti bizottság, amelyben a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppárt – Kereszténydemokraták nevű frakciónak többsége van). 


  1. Az alkotmány és a választási rendszer működése • Az új alkotmányt 2011-ben átláthatatlan folyamatban, az ellenzéket és a társadalmi szervezeteket kizárva fogadták el (egypárti alkotmány). A kormánytöbbség korlátozta az alkotmánybíróság jogkörét, a költségvetési kihatású jogszabályokról ma sem hozhat döntést az alkotmánybíróság. A kormány önkényesen megváltoztatta az alkotmánybírák számát, nyugdíjkorhatárát és kinevezési gyakorlatát (növelve a saját hatáskörét a kinevezésekben). • A választási kampányokban kormánypárt és a kormány kampányüzenetei összemosódnak, a kormány felső határ nélkül költhetett olyan „tájékoztatásra”, amelynek egyetlen célja a kormánypárti üzenetek fölerősítése volt (egyenlő feltételek hiánya a választási kampányban). /Sargentini-jelentés első pont összegzése/

  2. Az igazságszolgáltatás függetlensége • „Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit azzal, hogy a bírák, ügyészek és közjegyzők esetében 62 éves életkorban kötelező nyugdíjazást előíró nemzeti rendszert vezetett be” (azaz megkezdte a bírói kar politikailag vezérelt lecserélését, ami nem fér össze a hatalmi ágak szétválasztott működését előíró, a magyar alkotmányban és az európai jogban is szereplő kötelezettséggel: a kormány beleavatkozott egy önálló hatalmi ág, a bíróságok működésébe). • „Magyarország visszatérően nem biztosítja a polgári jogokat és kötelezettségeket meghatározó eljárások észszerű időn belüli lezárását, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt.” • Az Orbán-kormány jogsértő módon távolította el a posztjáról Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve Jóri András adatvédelmi biztost. /Sargentini-jelentés második pont összegzése/

  3. A korrupció és az összeférhetetlenség • A parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatok rendszere
    nem teszi lehetővé a politikusok tényleges vagyoni helyzetének ellenőrzését, a vagyonnyilatkozatok pontatlan kitöltését nem szankcionálják. • Európai összehasonlításban kirívóan magas, 36 százalékos az egyszereplős, vagyis verseny és átláthatóság nélküli közbeszerzések aránya. Magyarországon a legmagasabb az OLAF (az EU csalás elleni ügynöksége) által azonosított csalások aránya az uniós pályázatokban. „2017-ben az OLAF súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda”. • „Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért.” • „Magyarország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban. Minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekintetében.” (Ez az uniós mutató a közigazgatási kiadások nagyságát veti össze a közszolgáltatások minőségével. A kritika lényege, hogy a magyar állam európai összevetésben drágán működik, és alacsony minőségű szolgáltatásokat nyújt.) /
    Sargentini-jelentés harmadik pont összegzése/


  4. A magánélet védelme és az adatvédelem • „Nincsenek megfelelő jogi garanciák a nemzetbiztonsági célból folytatott esetlegesen törvénytelen titkos megfigyeléssel szemben” (az állam bárkit lehallgathat jogi kontroll és következmények nélkül). • „Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (…) nincsenek olyan rendelkezések, amelyek hatékony jogorvoslatot biztosítanak visszaélés esetén.” /Sargentini-jelentés negyedik pont összegzése/

  1. A véleménynyilvánítás szabadsága • A közmédiát irányító testületek (kuratórium) és a médiahatóság egypárti (fideszes) irányítás alatt állnak. • „Jelentős mértékben korlátozták a kormányzati információkhoz való hozzáférés jogát” (azzal, hogy az állam pénzt kér az adatigénylőktől, például az újságíróktól, a civil szervezetektől vagy az ellenzéki politikusoktól a közérdekű adatokért). • (A választási kampányban) „a közszolgálati műsorszolgáltató (…) híradásai és a szerkesztői módszerei egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek, ami nem felel meg a nemzetközi normáknak”. • (A médiában) „a tulajdonviszonyok átpolitizáltsága a korlátozó jogi kerettel párosulva dermesztő hatást gyakorolt a szerkesztői szabadságra, akadályozva ezzel a szavazók hozzáférését a sokszínű információhoz.” • „A jogszabályi keret nem biztosítja teljes mértékben a cenzúrától és akadályoztatástól mentes sajtót (…) a Médiatanács és a Médiahatóság nem rendelkezik kellő függetlenséggel feladatai ellátásához, valamint túlságosan széles körű szabályozási és szankcionálási hatáskörrel bír.” /Sargentini-jelentés ötödik pont összegzése/

  1. A tudományos élet szabadsága • Az Európai Bizottság 2017. december 7-én úgy döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán amiatt, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvény aránytalan mértékben korlátozza az uniós és Unión kívüli egyetemek működését, és mert a törvényt összhangba kell hozni az uniós joggal. A Bizottság megállapította, hogy az új jogszabály ellentétes a tudományos élet szabadságával, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzít.” /Sargentini-jelentés hatodik pont összegzése/

  1. A vallásszabadság • Ebben a pontban a jelentés voltaképpen azt mondja ki, hogy az Orbán-kormány vallásüldözést (keresztényüldözést) valósít meg. „A módosított egyházügyi törvény egy sor olyan követelményt állapít meg, amely túlzott és önkényes kritériumokon alapul az egyházként való elismerést illetően (…) a törvény következtében több száz korábban törvényesen elismert egyházat töröltek a nyilvántartásból (…) a törvény bizonyos mértékig egyenlőtlen, sőt akár diszkriminatív bánásmódot idéz elő a vallási meggyőződések és közösségek között attól függően, hogy el vannak-e ismerve vagy sem. A magyar Alkotmánybíróság 2013 februárjában kimondta, hogy az elismert egyházak nyilvántartásból való törlése alkotmányellenes volt.” /Sargentini-jelentés hetedik pont összegzése/

  1. Az egyesülési szabadság • „A nem kormányzati szervezetek legitimitását megkérdőjelező politikusok megbélyegző retorikát alkalmaztak az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap működtetőiként és kedvezményezettjeiként működő nem kormányzati szervezetek vonatkozásában a magyar Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett ellenőrzések kapcsán.” • „A kormányzó koalíció bizonyos képviselői a finanszírozási forrásukra hivatkozva nyilvánosan „külföldi ügynöknek” minősítettek néhány nem kormányzati szervezetet, és megkérdőjelezték azok legitimitását.” • A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény „aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba, a magánélet tiszteletben tartásához való jogba és a megkülönböztetés tilalmába”. • „Az Európai Bizottság 2017. december 7-én úgy határozott, hogy bírósági eljárást indít Magyarország ellen, amiért (…) megsértette az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való, az Alapjogi Chartában rögzített jogot.” /Sargentini-jelentés nyolcadik pont összegzése/

  1. Az egyenlő bánásmódhoz való jog • „A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai életben, és nincsenek jogi követelmények a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választási környezetben.” (Egész Európában a magyar parlamentben és a magyar közéletben van arányaiban a legkevesebb nő, miközben a magyar lakosság több mint fele nőnemű.) • „A magyar büntető törvénykönyv nem nyújt teljes védelmet a kapcsolati erőszak női áldozatai számára.” • „Az isztambuli egyezményt még nem ratifikálták (az egyezmény a nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak összes formájával szembeni állami fellépés kötelezettségét írja elő). • „Sok mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, valamint különítenek el (…) a jelentések szerint zárt intézményekben erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és magas a ki nem vizsgált halálesetek száma.” /Sargentini-jelentés kilencedik pont összegzése/

  1. A kisebbségekhez tartozó személyek jogai • „A romák továbbra is rendszerszintű hátrányos megkülönböztetéssel és egyenlőtlenséggel szembesülnek az élet valamennyi területén, ideértve a lakhatást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, illetve a társadalmi és politikai életben való részvételt is.” • „A vonatkozó magyar jogszabályok gyakorlati alkalmazása nem nyújt megfelelő biztosítékokat, és azt eredményezi, hogy a roma gyermekek túlreprezentáltak a speciális iskolákban a szellemi fogyatékosság módszeresen alkalmazott hibás diagnózisa miatt, ami az oktatáshoz való megkülönböztetéstől mentes jog megsértését jelenti.” • „Elterjedtek a kisebbségek, és különösen a romák, a muszlimok, a migránsok és a menekültek ellen irányuló gyűlölet bűncselekmények és gyűlöletbeszéd a politikai közbeszédben, a médiában és az interneten, többek között a kormány által támogatott kampányok keretében is.” /Sargentini-jelentés tizedik pont összegzése/

  1. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai • „2017. július 5. és 7. között az EurópaTanács Lanzarote-i Bizottságának (az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelméről szóló egyezménye részes feleinek bizottsága) delegációja (…) ajánlásokat fogalmazott meg, többek között kérte, hogy valamennyi 18 év alatti életkorú személyt gyermekként kezeljenek, az életkoron alapuló megkülönböztetéstől mentesen, hogy biztosítsák a magyar joghatóság alá tartozó valamennyi gyermek szexuális kizsákmányolással és visszaélésekkel szembeni védelmét, valamint hogy ezeket a személyeket módszeresen rendes gyermekvédelmi intézményekben helyezzék el annak elkerülése érdekében, hogy a tranzitzónákban felnőttek vagy serdülők esetleg szexuális kizsákmányolást vagy szexuális visszaélést követhessenek el velük szemben.” /Sargentini-jelentés tizenegyedik pont összegzése/

  1. Gazdasági és szociális jogok • „Az emberi jogi biztos sürgette a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják ki azokat az ügyeket, a melyek alternatív megoldások nélküli kényszer kilakoltatásokról, és a család nehéz szociális-gazdasági helyzetére hivatkozva a gyermekek családjuktól való elszakításáról szólnak.” (Mellesleg: a magyar törvények kategorikusan tiltják, hogy gyerekeket pénzhiány miatt szakítsanak el a családjuktól, ennek ellenére évente százas nagyságrendben történnek ilyen szétválasztások Magyarországon.) • „Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy (…) a gyermekágyi halálozás ellen hozott intézkedések nem elégségesek, hogy az öregségi nyugdíj minimális összege nem megfelelő, hogy az álláskeresési járadék minimális összege nem megfelelő és a maximális folyósítási időtartama túl rövid, valamint hogy a rehabilitációs és rokkantsági ellátások minimális összege bizonyos esetekben nem megfelelő. A Szociális Jogok Európai Bizottsága azt is megállapította, hogy Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy az egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, köztük időseknek járó szociális ellátás szintje nem megfelelő, hogy nem garantált a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés az Európai Szociális Chartában részes államok jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára, valamint hogy nem állapítható meg, hogy létezne megfelelő lakásellátás a kiszolgáltatott helyzetben lévő családok számára. A szakszervezeti jogok tekintetében a Bizottság kijelentette, hogy nincs kellően garantálva a munkavállalók fizetett szabadsághoz való joga, nem születtek a kollektív megállapodásokat ösztönző intézkedések, miközben a munkavállalók ilyen megállapodások révén való védelme Magyarországon egyértelműen alacsony szintű.” • „Egyre több esetben vesznek el gyermekeket a családjuktól a család kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzete miatt. A szülők elveszíthetik a gyermeküket a munkanélküliség, a szociális lakások hiánya vagy az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények helyhiánya miatt.” • „A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az egyszemélyes háztartások esetében nem éri el a szegénységi küszöb 50%-át, ami az egyik legalacsonyabb az Unióban. A munkanélküli ellátások megfelelősége nagyon alacsony: a 3 hónapos maximális időtartam az Unión belül a legrövidebb, és csak mintegy egynegyedét teszi ki annak az időnek, amelyre a munkakeresőknek átlagosan szükségük van ahhoz, hogy új munkahelyet találjanak. Ezen túlmenően a járadék összege a legalacsonyabbak között van az Unióban.” /Sargentini-jelentés tizenkettedik pont összegzése/

Sargentini-jelentés 2018.09 Sargentini EU parlamenti szavazás eredménye, Sargentini jelentés a kormány kritikája, Sargentini jelentés nem a magyar népet akarja büntetni, hanem a kormányt.
Szerző nepszava.hu