ÉLETISMERETBŐL ELÉGTELEN, ÉLETMÓDBÓL KATASZTROFÁLIS.

lelkisérült emberek, egészségtelen életmód, mély-szegénység

lelkisérült emberek, egészségtelen életmód, mély-szegénység

 

 

Nem tudjuk mi az életünk célja, mi a boldogság, miben és hol leljük meg azt. Nincs helyes értékrendünk. Habzsoljuk a szexet, hülyére dolgozzuk magunkat a pénzért, feladjuk elveinket a hatalomnak, eladjuk lelkünket a pozícióért. Tele vagyunk lelki-testi sérülésekkel, gondokkal, bajokkal. A szó legszorosabb értelmében gyilkoljuk magunkat és egymást, a környezetünket, a világot. Semmi nem számít, semmi nem drága nekünk, ha önzőségünkről van szó. Mert kegyetlenek vagyunk, kegyetlenül önzőek. Rettenetes vágyak hajtanak bennünket az ön és mások pusztításának minden formája felé. Avagy a titok vonzás törvénye nem sokat ér, konkrét problémákon nem fog segíteni. Szenvedéseink megmaradnak, mivel általános jó mondások ide nagyon kevésnek bizonyulnak. Mindenre megtanítanak csak az életre nem. Azzal altatnak el, hogy arra nem is lehet -, mert majd az élet megtanít. Nem igaz! Huszonhatezer oktatási reform született, naná hogy csak formálisak. 8+4, vagy 2+6, vagy 4+4 eddig tudnak számolni miniszterék valószínű.
Másra az ő tudásukra sem tellett hiszen mást ők sem tanultak. Csak azt tudják tovább adni, amit elsajátítottak. Persze, ha a világ bölcseire figyeltek volna, nem lettek volna előítéletekkel terheltek, akkor mindenki jobban járt volna. Csak hát mire egy kis értelmesség eljut a fejig, és végig szalad egy igazi értelmes reform, addig a láb lerohad, a társadalom leépül.

Az igazi válasz az, hogy a történelemben még egyetlen uralkodó réteg sem akarta, hogy a népe jól ismerje az életet, mert ha ezt tette volna, akkor nem lehetett volna olyan biztonságban, mint egy buta agy-mosott felnőtt gyerek társadalommal.

Mert azok vagyunk mi mind, ahányan vagyunk.
Csak nem megsértődni kell ilyenkor, hanem föleszmélni, belátni, beismerni és elkezdeni nagyon gyorsan valóságos életismertető tanulmányokkal, foglalkozni, addig is, amíg ezt az óvodás iskoláktól be nem kezdik vezetni. Majd erre tanítani gyermekeinket, unokáinkat is.


MI LEHET FONTOSABB, MINT AZ ÖN, ÉLET ÉS EMBERISMERET MEGTANULÁSA!
A történelem, a matek, a földrajz? Biztosan kellenek ezek is, de hogy csak erre jut lehetőség az előzőekre semmi sem, ez annyira átlátszó, hogy ezért nem vettük észre. Megszoktuk, hogy előttünk járók is matek, töri, föcit tanultak, természetessé válik, hogy mi is azt fogjuk. Le-se esik, hogy:
Az életet nem az életbe kerüléssel kell kezdenünk,
                                                                                       hanem az iskolába kerüléssel.

lelkisérült emberek, egészségtelen életmód, mély-szegénység

lelkisérült emberek, egészségtelen életmód, mély-szegénység

Ki reklamálta már, hogy el kellene kezdeni önismeretet, emberismeretet, életismeretet tanulni, tanítani? Senki, vagy olyan kevesen, hogy nem hallatszott a hangjuk semeddig sem el. Jó lenne, ha civil szervezetek, és lelkiismeretes tanárok határozottan kikövetelnék ilyen órák komoly óraszámban való haladéktalan, soron kívüli bevezetését, természetesen nem plusz óraszám keretében, hanem az eddigiek lefaragásával.

Annyi a fölösleges tanulni való anyag, hogy az már minden gyereknek fáj. Minden tanuló tisztán látja, hogy amit tanul annak legalább 50-60 százaléka teljesen fölöslegessé válik az élete folyamán. Ezért nincs kedvük tanulni. Minek.
Sok a legkülönfélébb társaságba voltam, üzleti, sport, szabadidő stb., de senki nem vetette fel a különféle tantárgyak témáit legegyszerűbbeket sem pl. mi a sósav képlete. Általános ismeretek kellenek jók, de a gyakorlati életismeretre sokkal égetőbb szükségünk van.

Az élet teljesen másról szól. Olyan dolgokról, ahol említésre sem méltatódnak az iskolákban tanult anyagok javarészt. Amikor kikerülünk az iskolákból kezdhetjük az igazi tanfolyamot egyenes élő adásban. De ez ekkor már túlzottan direkt “adás” lesz, amire nem készültünk. 

Sokunk nem egy jelképes egyessel bukunk, hanem egészségünkkel, esetleg életünkkel fizetünk.
Ez teljesen más bukás, ez már nagyon fájdalmas.
És ez történik már emberöltőkön keresztül.

Büszkélkedsz az okosságoddal, az intellektualistásoddal, néha még akkor is amikor lihegsz a kórházi ágyon, miközben totálisan sérült vagy, haldokló, azt hitted éltél miközben egy valóságos életperced sem volt az életedben.
Mert fogalmunk sincs mi az élet, hogy kell azt élni és megélni, igazán jól érezni magunkat.
Eléldegélni, mint eddig azt bárki tud tanulás nélkül is, de élni, megélni, túlélni kevesen, hogy közben ne rokkanjanak bele.
Talán nincs is olyan ember, akivel találkoztam és ne lett volna valamilyen főként lelki baja.


 Teljesen lerobbant nemzedék vagyunk, lettünk.

Miközben egyre több az egészséggel kapcsolatos tudásunk érdekes módon ezzel ellentétben egyre romló az egészségi állapotban leledzünk.
Olyan népbetegségek alakultak ki, amelyek korábban nem, vagy csak elvétve voltak.
Érelmeszesedés, csontritkulás, rák, AIDS, még az én korosztályomban, gyermekkorunkban némelyikről nem is hallottunk, mások meg néha-néha kerültek diagnosztizálásra. Hangsúlyozom, miközben többlet tudásunk jelentős mértékben gyarapodott az egészséges életmód területén is. Korábban ennyi /szinte semennyi/ rengeteg különböző életmód kiadvány, tréning nem volt, mint ma.
Ez nagyon jó, de látszólag érthetetlen miért is betegszünk mégis mérhetetlenül gyorsabban és nő a halandóságunk.

Bizonyítottan tudjuk már,  hogy élhetnénk akár 150 évig is eközben a népesség átlag életkora alig éri el a felét 60-70 körüli életévet.
1., Ez az életkor ráadásul nemhogy növekedne, hanem további romlást lehet tapasztalni.
2., Az egészségi állapot szintúgy tovább romlik, ami javarészt következik előzőből.
3., Az egészségesen megélt életév mennyiség még borzalmasabb.

Elmondhatjuk szinte:
AZ EGÉSZ ÉLETÜNK LELKILEG FIZIKAILAG SZELLEMILEG TERHELT
Nagyon sokunknak sokvegetációs életév jut ki osztályrészül. Még többen vagyunk olyan lelki sérültek, akik szintén inkább vallhatnák magukat vegetálóknak csak szégyenérzetük miatt, ezt nem  merik vállalni, no és legtöbben nem is vesszük észre, hogy lelkileg vegetális funkcióba kapcsoltunk. Ez a legkomolyabb leépülés és a leggyakrabb. Valamilyen szinten mindenkit érint.
Halandóságunk katasztrofálisan romlik arányosan az egészségi állapot romlásával.
Egészség károsodásban balkáni szinten vagyunk a hátsók között versenyzünk a végleges kiesésért.

Várjuk bizakodva, hogy praktikális, valóságos, életismereti tantárgy is lesz, de azért biztosabb, ha egypár képviselőhöz folyamodunk előmozdítani, különben nem látom, hogy lesz változás.
Illetve maga a fiatalság föllép és kiköveteli egy önmaga által létrehozott szervezeten keresztül.

 

error: Content is protected !!