Becsülendő, azért a könyv elismeri, már részletek láttak előtte is napvilágot. Bár ha nem teszik meg, azért van rajtam kívül más is, aki nyílván észrevette volna ezt az alapvető tényt. Hozzátenném, amiről úgy gondolják, hogy nem, az is látott, csak ők azt nem olvasták, viszont pl. én igen. Aki bigott Titok rajongó és ellentétes az állítása, az szóljon és igazolom, előkeresem.  

Tehát teljes mértékben már másutt látható volt, semmi ujjat nem mondott, más felöl, vannak olyan meseszerű megfogalmazások, - elismerem jól hangzó - de semmire nem mész.

A következő irodalmak konkrétan bizonyítják a gondolattal, már sokkal korábban foglalkoztak így

a gondolat, gondolkodás leírása, nem a titkok, vagy a vonzás törvényének védjegyezhető.

A szerzési időpont ezt egyértelműsíti.

Egy baj tényleg van, hogy nem bulvárírás, de viszont valóban fogalmad lesz a gondolatról, gondolkodásról.
Rhonda Byrne „A Titok” című könyve Amerikában 2006 –ban lett kiadva.

Ehhez képest már 1973 DR. Kardos Lajos „Általános pszichológia” a gondolat-gondolkodás kérdéséről nem néhány jó arany mondásban fejezi ki a gondolat kérdéskörét kb. 50 oldalon.
Rubinstein: „Az általános pszichológia alapjai” I-II kötet 1979 kiadás 1056 oldalas.

Csak a gondolkodásra 100 oldalt szánt.

Sellye János Álomtól a felfedezésig 1980 –ban kiadott könyve szintén jelentős oldalt szánt erre.
Sellye azt találta föl, amitől most szenvedsz, értékelve ezt Nobel díjjal.

Atkinson és Hilgard 732 oldalas nagyalakú könyve, címe egyszerűen csak: „Pszichológia” 2003. 40 oldalon ír a gondolkodásról.