Keményedik az orosz taktika, Vlagyimir Putyin nem akarja felfogni, mi a valóság
A polgári célpontok elleni támadások miatt Ukrajna háborús bűntettekkel vádolja Oroszországot. Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin külön csatát vív a szívekért. Napi hírösszefoglaló.
A második orosz-ukrán találkozón sikerült megállapodni a humanitárius folyosókról és arról, hogy lesz harmadik forduló is. Előtte csütörtökön Vlagyimir Putyin azt mondta Emmanuel Macronnak, hogy bármi is történjen, Oroszország mindenképpen el fogja érni célját Ukrajnában és ha Kijev húzza az időt, akkor újabb követelésekkel kell majd szembenéznie.
A másfél órára nyúlt telefonbeszélgetést az orosz elnök kezdeményezte, a francia államfő pedig azt a következtetést vonta le belőle, hogy még csak most jön a legrosszabb, Oroszország teljesen az ellenőrzése alá akarja vonni Ukrajnát. Macron a maga részéről elmondta Putyinnak, hogy komoly hibát követ el, tévképzetei vannak, amiért Oroszország drágán fog megfizetni, a nemzetközi szankcióktól meggyengül és hosszú időre elszigetelődik.
A hadszíntér mellett még egy dimenzióban zajlik a csata, az ukrán elnök a nemzetközi, az orosz a hazai közvéleményt igyekszik a maga oldalára állítani. Volodimir Zelenszkij Kijevben sajtóértekezletet tartott, amelyen azt mondta, vége a világnak, ha Oroszország győz a háborúban, mert Putyin nem állna meg és sorban jönne a többi háború Grúziában, Moldovában, a Baltikumban, Lengyelországban, „egészen a berlini falig”. Aligha véletlen, hogy Ukrajna és Grúzia után tegnap Moldova is hivatalosan kérte felvételét az Európai Unióba.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy hajlandó személyesen találkozni Putyinnal.
Az ukrán elnök a sajtó előtt megismételte kérését, hogy a NATO vezessen be repülési tilalmat Ukrajna felett – ami azonban közvetlen orosz-amerikai összeütközést jelentene, ezért Washington és a NATO ismételten elvetette.
A másik, a megszólaló ukránok által gyakran emlegetett lehetőség az izraeli Vaskupola vagy ahhoz hasonló rakéta- és légelhárító rendszer telepítése lenne, ám ez hosszabb időt venne igénybe és nem világos, hogy a háborús viszonyok között egyáltalán lehetséges-e. Lettország bejelentette, engedélyezi állampolgárainak, hogy csatlakozzanak az ukrán oldalon szerveződő „nemzetközi légióhoz”. Egyelőre nincs róla hír, hogy holt tart az alakulat felállítása és eddig hányan érkeztek külföldről.