Elindította az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben
Jogállamiság kötelesség, nem lehetőség
Magyarország több szempontból is az aggodalmakat keltő tagállamok közé tartozik – állapítja meg az Európai Bizottság (EB), amely szerdán jóváhagyta a jogállamiság helyzetét értékelő éves jelentéseit.
A brüsszeli testület ezúttal is négy területet vizsgált: az igazságszolgáltatás rendszerét, a korrupció elleni küzdelmet, a médiaszabadságot és médiapluralizmust, valamint a független intézményeket, más szóval a fékek és ellensúlyok rendszerét. Idén külön hangsúlyt fektetett a közszolgálati média helyzetének és a korrupciónak a vizsgálatára.
Vera Jourová értékekért felelős bizottsági alelnök szerint az éves értékelések arra jók, hogy megelőzzék a bajt, felhívják a figyelmet a demokratikus értékeket fenyegető veszélyekre. – Ezt az eszközt azért hoztuk létre, hogy cselekedni tudjunk, mielőtt túl késő lenne.
Az alelnök Vera Jourová emlékeztetett, hogy Magyarországgal szemben minden rendelkezésükre álló eszközt bevetettek már a jogállamiság védelmében: folytatódnak a viták és meghallgatások az Európa-ügyi miniszterek tanácsában a 7. cikkely szerinti eljárás keretében, számos jogsértési eljárást indítottak, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság tiszteletben tartásához és nemrégiben aktiválták az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági mechanizmust is.
Az Európai Bizottság szeptember 13-án fogja előterjeszteni friss jogszabályi javaslatát a sajtószabadság védelmében
– 
közölte Vera Jourová, aki szerint a magyarországi médiahelyzet volt az egyik kiváltó oka annak, hogy elkezdjenek gondolkodni a médiára vonatkozó, jogilag kötelező erejű szabályok szükségességéről.
A Magyarországról készült friss országjelentés nagyrészt megismétli a korábbi években felhozott aggályokat a bírói függetlenséggel kapcsolatban. Megemlíti, hogy a magyar bírók független önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács továbbra is „kihívásokkal néz szembe”, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit próbálja ellensúlyozni.
A brüsszeli testület nehezményezi, hogy a magyarországi hatóságok elhalasztották a 2020-2022-es korrupcióellenes stratégia keretében hozott legtöbb intézkedés végrehajtását.
A lobbizás, a forgóajtó-jelenség (amikor egyes ágazaton belül vezető beosztású emberek az állami és a magánszektor között váltanak munkahelyet), valamint a politikai párt- és kampányfinanszírozás szabályozása továbbra sem megfelelő.
Aggodalomra ad okot a vagyonnyilatkozatok elégtelen felügyelete, és a közérdekű alapítványok összeférhetetlenségi szabályainak hiánya. Aggasztó, hogy a magas rangú tisztviselőkkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálásakor nem folytak komoly nyomozások, bár néhány új, magas szintű korrupciós ügyet indítottak. Ugyancsak aggodalomra ad okot a korrupció kivizsgálását és üldözését mellőző határozatok bírósági felülvizsgálatának hiánya, különösen azért, mert a magas szintű közigazgatásban fennáll a klientelizmus, a kivételezés és a nepotizmus veszélye.
Az EB leszögezi, az állami hirdetések jelentős része továbbra is a kormánypárti médiába áramlik, ami egyenlőtlen feltételeket teremt a sajtóban.
A veszélyhelyzeti kormányzás gátolja a közérdekű információkhoz való hozzáférést.
A biztosi testület hiányolja a jogalkotási folyamat átláthatóságát és bírálja a minőségét. A kormány széles körben alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó hatáskörét, olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a Covid-19 világjárványhoz, ahogyan arra eredetileg hivatkoztak, állapítja meg, hozzátéve, hogy a civil szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik.
A jogállamiság általános helyzetét leíró 34 oldalas jelentést lezáró ajánlásaiban az Európai Bizottság emlékeztet rá, hogy Magyarországnak végre kell hajtania a jogállamisággal kapcsolatos európai bírósági ítéleteket, válaszolnia kell a hasonló témájú kötelezettségszegési eljárásokban felvetett problémákra, a hetes cikkelyes eljárásban és az EU költségvetési érdekeit védő jogállamisági procedúrában megemlített aggályokra.
Ezen túlmenően a biztosi testület azt ajánlja, hogy
- 1. Magyarország erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét, hogy képes legyen hatékonyan ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.
- 2. Javasolja, hogy fogadjon el új szabályokat a Kúriával kapcsolatban a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetése és a Kúria elnöke feletti igazságügyi ellenőrzés megerősítése érdekében.
- 3. Az EB átfogó reformot tart szükségesnek a lobbizásra és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, valamint sürgeti a vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzésének a rendszerét.
- 4. Magyarországnak jelentős eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén.
- 5. Az európai normáknak megfelelően biztosítania kell a média szabályozó hatóság függetlenségét.
- 6. Meg kell erősítenie a közszolgálati média irányítói és szerkesztői függetlenségét.
- 7. Olyan jogszabályokat kell elfogadnia, amelyek biztosítják az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását.
- 8. Az EB végül ajánlja a civil társadalmi szervezetek tevékenységét érintő akadályok megszüntetését.