A világ autokratáinak 41 százaléka meghalt, száműzetésbe, vagy börtönbe került /halála előtti kép/
Egy harvardi tanulmány megállapította, hogy a világ autokratáinak 41 százaléka meghalt, száműzetésbe kényszerült, vagy börtönbe került miután leköszönt.
FT Egyszer a diktátoroknak is lejár az idejük. A következő három évben elvileg vezetőváltás lesz a világ három legerősebb országában: az oroszoknál, a kínaiaknál, illetve az Egyesült Államokban. Utóbbi persze demokrácia, de újra felbukkanhat a színen Trump, így épeszű ember nem vesz mérget a sima hatalomváltásra.
Az utódlás persze általában gondot szokott okozni, és a történelem azt mutatja, hogy ha nem rendezett a folyamat, akkor jön a puccs, az orgyilkosság, a polgárháború és a felfordulás.
Főként az olyan helyeken, mint Moszkva és Peking. Jövőre kiderül, maradni akar-e még Hszi, Putyinnak pedig két év múlva kell színt vallania, ideértve, hogy az országot netán az új Államtanács irányítja majd, a politikussal az élen.
Nem túl rózsás kilátás az orosz és a kínai államfő számára.
Minél nagyobb a bizonytalanság, annál nagyobb az erőszak, a zűrzavar eshetősége.
Egy harvardi tanulmány kigyűjtötte, hogy a világ autokratáinak 41 %-a befejezte
földi pályafutását, meghalt, vagy száműzetésbe kényszerült, illetve
börtönbe került – egy éven belül, miután, leköszönt.
|
Előbbi hírek szerint legalább 50 milliárd dollárt gyűjtött össze közpénzből offshore számlákon, így túl kockázatos számára,
hogy talál-e a maga helyére egy lakájt, aki megbízható és nem számoltatja el.
Viszont minél inkább és tovább monopolizálja a hatalmát, annál nagyobb az esélye, hogy balul végzi.
Ez mindenütt nagy dilemma az olyan autokratáknak, akik már benne vannak a korban.
Hszi bizonyos értelemben azonban még rosszabb helyzetben van.
Orosz kollégájának még van három éve és ez bizonyos védettséget ad neki.
A kínai vezető viszont annyi ellenséget szerzett a korrupció ellenes harccal, bárki ellene fordulhat.
Hogy mennyire bizonytalannak érzi a pozícióját, kiderül abból, hogy több posztja van,
mint Mao óta bárkinek a kínai politikában.
Egy ilyen eset pl.: Szaddám Huszein volt iraki elnököt 2006. december 30-án, emberiesség elleni bűneiért
148 síita áldozatot követelő megtorlás miatt végezték ki.
A 180 000 kurd halálát okozó népirtás ügye ítélethozatal nélkül zárult.
Kivégzésére helyi idő szerint 6.07-kor került sor…
