Advent a népszokások leggazdagabb időszaka - A karácsonyi ünnepkör kezdete

Advent a népszokások leggazdagabb időszaka – A karácsonyi ünnepkör kezdete

A karácsonyi ünnepkör és az advent szokásai ősi hagyományokra vezethetők vissza. De a szokások időközben folyamatosan változtak is. Az advent jelentősége éppen a megnyugvás lenne az egész évi rohanás után.

A népszokások leggazdagabb időszaka az advent.

Ez a karácsony ünnepét megelőző négy hetet jelenti, amikor az egyház előkészíti híveit Krisztus születésének megünneplésére. Advent egyúttal az egyházi év kezdete is. A karácsonyi ünnepkör a római liturgiában megjelölt időszakok egyike. Ez az ünnepkör advent első vasárnapjával (a Szent András napjához, november 30-hoz közel eső vasárnappal) veszi kezdetét és vízkereszt nyolcadával végződik (január 6.). Számos ünnepnapot tartalmaz ez a liturgikus kör: András napja, Borbála napja, Mikulás, Luca napja, Ádám és Éva napja, karácsony, Szent István és Szent János napja, újév, vízkereszt.

Advent (ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt, december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól – karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Advent idején nem tartottak lakodalmakat

Manapság az advent a vásárlás ünnepévé kezd átalakulni, a bronz-, az ezüst- és az aranyvasárnap formája. Ám nem kell mindent a modernitásra fognunk: az advent kezdete régebben, a paraszti életben sem mindig ájtatossággal párosult. Így például november 30-ával kezdődtek a disznótorok, és nem véletlen a “disznóölő Szent András” elnevezés sem.

Az advent jelképévé vált a felfüggesztett vagy asztalra helyezett adventi koszorú.
Általában fenyőágakból vagy más örökzöldből és négy gyertyából készül.
A katolikusoknál elsősorban a hit, remény, öröm és szeretet négyességét jelképezi.
Általában lila színűek, de a harmadik vasárnapi gyertya rózsaszínű.

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

A karácsonyig tartó négy hét alatt az egyház tiltja az esküvők, zajos mulatságok szervezését, a hívek böjtölve, testben és lélekben megtisztulva készülnek a Megváltó születésének ünnepére. „Advent első vasárnapja egyben az új egyházi év kezdete. Templomainkban a szentmise keretében meggyújtják a koszorúba tűzött első gyertyát, amit az elkövetkező három vasárnapon egy-egy újabb követ, hét közben pedig hajnali misén, rorátén vesznek részt a hívek”. A rorátét sokfelé angyalok miséjének vagy aranyos misének nevezik. A roráték éberségre intenek, és az Úr eljövetelére való lelki felkészülés szimbólumai.

Az adventi koszorú lényege, hogy hétről hétre figyelmeztessen bennünket a közelgő ünnepre, a lecsendesedésre, a készülődés fontosságára – lelki értelemben is, sőt elsősorban úgy.

Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje

Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje

Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje

Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje – mutatjuk a hasznos infókat.
A hagyomány szerint három darab lila és egy rózsaszín gyertyát kéne elhelyezni a koszorún. A lila szín a keresztény hagyományban a bűnbánat színe, amit a nagyböjt folyamán szintén előszeretettel alkalmaz több felekezet is. Az advent során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint tavasszal húsvét előtt. A négy vasárnapból a harmadik azonban kis szünetet jelent az önsanyargatás közepette, ekkor a küszöbön álló ünnep fölött érzett öröm kerül előtérbe. Ezt fejezi ki a rózsaszín gyertya. Ahogy a színeknek van jelentése az ünnepi koszorún úgy a gyertyák meggyújtásának sorrendje is fontos szerepet tölt be a készülődés időszakában.

 

Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje

A koszorú négy gyertyájának meggyújtási sorrendje: az első és a második lila, a harmadik a rózsaszín, a negyedik megint lila. A protestáns és anglikán vallásban a gyertyák színei piros és fehér, sőt, sok esetben még egy ötödik gyertyát is állítanak a koszorú közepébe. Ezt Krisztus-gyertyának hívják, és csak szenteste gyújtják meg. Egy másik magyarázat szerint minden adventi gyertya piros színű, mivel Jézus vérére emlékeztetnek. Egy újabb színmagyarázat alapján a meggyújtás sorrendje a következő: kék, piros, fehér és lila. Ebben a kontextusban a gyertyák egy-egy vasárnapon érkező angyalt szimbolizálnak.

A legenda szerint az angyalok feladata az volt, hogy összehozza az egymástól elidegenedett családtagokat és barátokat, és szeretetet, békét hozzanak a földre. Azok, akik hisznek az angyalok eljövetelében, négy különböző színű gyertyát tűznek az adventi koszorújukra, melyek színei megegyeznek az angyalok ruháinak színével.

 


Advent ünnepe felkészülés a karácsonyi ünnepekre

 

 

error: Content is protected !!