Eszenyi Enikő hatalommal való visszaéléséről

Eszenyi még mindig a színház érdekeivel takaródzik,
miközben egyre többen számolnak be hatalommal való visszaélésről
Eszenyi még mindig a színház érdekeivel takaródzik, miközben egyre többen számolnak be hatalommal való visszaélésről.
Nyilatkozott az Indexnek Müller Zsófia, Eszenyi Enikő volt személyi titkára,
aki csatlakozva a korábbi megszólalókhoz személyes beszámolójában jelezte:
hatalmi visszaéléseknek, megalázó helyzeteknek, üvöltözéseknek, rengeteg
„gyomorforgató és rendkívül szomorú” jelenetnek volt szem- és fültanúja a Vígszínházban.Müller többek közt így fogalmazott:

„Enikő azt alázta meg, akit csak lehetett. Az a típusú ember, aki ha megérzi a gyengeséget, először szépen finoman elkezdve, aztán egyre inkább magát felhergelve, a végén totálisan széttépi a másikat. Egy kopó, aki kiszagolja a félelmet. Az az ember, aki minden neki nem tetsző helyzetben visszaél a hatalmával. Durván móresre tanítja azt, aki hibázik, főleg akkor, ha az a másik bocsánatot kér érte. Az volt a gomb, amit ha a gyanútlan hülye benyomott, vége lett, széttiporta”

Az elmúlt két hétben sorra állnak a nyilvánosság elé a Vígszínház volt és jelenlegi dolgozói, akik mind verbális és fizikai bántalmazásról számolnak be. Elsőként a Színház Online színházi szakportálon jelent meg az a nyílt levél, amelyben korábbi vígszínházi dolgozók személyes tapasztalataik alapján arról írnak, hogy részben a Vígben jelenleg regnáló színigazgató, Eszenyi Enikő által gyakorolt „verbális erőszak és az agresszív vezetői kommunikáció” volt az oka annak, hogy szerződést bontsanak az intézménnyel.

Az ügyről Eszenyi Enikő elég visszásan kommunikál: jellemzően nem beszél a konkrét vádakról, illetve azzal igyekszik hitelteleníteni a beszámolókat, hogy számára gyanús, hogy ezek az ügyek épp most, a Vígszínház igazgatóválasztási procedúrája közben kerülnek elő. Emellett többnyire azzal érvel, hogy a színház érdekeit tartja a legfontosabbnak, a színház pedig prosperál, a nézők elégedettek.
Hogy ez miért nem érv, arról korábban volt cikk.

---

Az Index Müller Zsófia állításaival kapcsolatban is megkereste a Vígszínház igazgatóját, aki újfent azzal érvelt, hogy a szakmai bizottság döntése óta „minden egyes nap jön egy cikk, amit nekem cáfolnom kell, miközben egy hárommilliárd forintos költségvetésű intézményt kell összetartanom”, és érzése szerint bár a színház és a nézők jövőjéről van szó, „valakinek az a célja, hogy ezt szétbombázza, ellehetetlenítse”.
A vádakra ismét nem reagált konkrétan, csak annyit közölt:

„Én nem vagyok félelmetes. Aki azért ment el a színházból, mert nem értett egyet a vezetői módszeremmel, az meghozta ezt a döntést, most mégis összeférhetetlennek nevez a nyilvánosság előtt.”

(megjegyzem: Mert az összeférhetetlensége miatt ment el éppen a vezetői módszere az oka.)

---

Indexnek Eszenyi egész konkrétan azt is nyilatkozta:

“Amikor azt mondják, én vagyok erőszakos, figyelmen kívül hagyják, hogy most ők erőszakosak. Ezt szomorúnak tartom.”

Azt sajnos az igazgatónő nem fejtette ki, hogy mennyiben tekinthető erőszakosnak az, ha valaki beszámol a nyilvánosság előtt azokról a verbális és fizikai erőszakról, hatalmi visszaélésről szóló történetekről, amelyeket átélt.

Arról, miért vannak kitéve a színházi dolgozók annak, hogy méltatlan körülmények közt végezzék munkájukat, Proics Lilla írt a Mércén.
Az viszont valóban sajnálatos, hogy az üggyel kapcsolatban Eszenyinek még mindig annyi a meglátása, hogy neki ezzel a dologgal is foglalkoznia kell, miközben világjárvány van (ami egyébként valóban súlyosan érinti a bezárni kényszerülő színházakat), és még az igazgatóválasztás is zajlik. Ezek azonban – ismételjük meg – nem mentségek, sőt. Nincs az a járvány, sem az a pozícióharc, ami mentségül szolgálhatna arra, ha valaki visszaél a hatalmával – épp ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy a Vígszínház körüli botrány kapcsán valóban érdemi vizsgálatot folytassanak.

Újabb hír Molnár Árontól is.
NoÁr: Eszenyi hazudik, fel kellene függeszteni az igazgatóválasztást
Molnár Áron, azaz noÁr, a Vígszínház egykori színésze szerint Eszenyi Enikő igazgató hazugságokat állít, amikor arról beszél, nem volt erőszakos és magalázó a kollégáival, valamint azt állítja, mindig nyitva állt az ajtaja mindenki előtt. Molnár szerint az sem igaz, hogy az érintettek ne hozták volna fel már korábban is a sérelmeiket. Úgy véli, amíg ezeket az eseteket ki nem vizsgálják, fel kellene függeszteni a Víg igazgatóválasztását. Szerző: Klubrádió

Forrás mérce Eszenyi Enikő ügye

Csak érdekességként a jóból a politika sem maradhat ki:

A politika ki sem maradhatna egy ilyen botrányból.
Még olyan politikai “nagyágyúk” is megszólaltak, mint maga Thürmer Gyula. Sokan már nem is tudnak róla, de létezik a Munkáspárt lánglelkű vezére határozatban állt ki Eszenyi mellett.
A jelenlegi igazgatót támogatta olyan “tényező” is, mint Volner János, a “Mi hazánk?” mozgalomba távozó volt jobbikos képviselő, aki szerint a liberális kör azért ugrott az igazgatónak, mert nem volt hajlandó részt venni a budapesti színházak közös tüntetésén. Végül Tarlós István ex-főpolgármester pedig azt kifogásolta, hogy Eszenyi Enikő magatartása tíz évig nem okozott problémát a társulatnak, csak az igazgatóváltás idején lett vele baja a társulatnak. (Megjegyezzük: ebben azért lehet valami. Ámbár mikor máskor?)