„A magyarországi NER felszámolása egész Európa ügye és az EU valamennyi tagállamának közös érdeke. A történelemben néha adódnak olyan rendkívüli helyzetek, amikor a civilizált országoknak új jogi megoldásokat kell keresniük annak érdekében, hogy megvédjék magukat a korrupt diktatúrákkal szemben. Az uniós pénzügyi támogatások jogállami feltételekhez kötése éppen azt jelzi, hogy – ha lassan is – valami elkezdődött” – így nyilatkozott Forgács Imre volt igazságügy miniszter, egyetemi tanár. A populista politikusok – mint Orbán – mindig a nép akaratára hivatkoznak, de valójában nélkülük döntenek. Forgács szerint a magyar miniszterelnök nemzetközileg már légüres térbe került.

A populista politikusok – tegyenek bármit is – mindig a „nép” akaratára hivatkoznak, hiszen azt egyedül csak ők képviselhetik.  Sokan emlékeznek egy miniszterelnöki beszéd kissé gyermeteg, ám nagyon hatásos kitételére, amely szerint „a haza nem lehet ellenzékben”.

A Fidesz az általa ellopott rengeteg közpénzből bármikor szervezhet Budapestre vagy bárhova – akár több százezres – kormánypárti tüntetéseket, ez csak elhatározás kérdése.

A CÖF rendezvényei nem feledtetik el a választókkal, hogy az elmúlt több mint tíz évben mi történt ebben az országban. Kik gazdagodtak az uniós pénzekből, mi van az iskolákban, a széthullott egészségügyben, avagy miért olyan „sikeres” a magyar járványkezelés, amely – az áldozatok számát tekintve – csaknem világcsúcstartó lett.

Azt is beígérték, hogy esetleges vereségük esetén, azonnal kint lesznek az utcán. A populizmus természetrajzához a gátlástalanság is hozzátartozik. 2021 januárjában láthatta a világ, milyen veszélyekkel jár, ha egy pszichopata kalandor áll egy ország élén.

Donald Trump felbujtására a csőcselék megostromolta a Kongresszus épületét, miután az elnök nem volt hajlandó elismerni a választási vereséget. Magyarországon biztosan nem olyan szilárdak az alapintézmények, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére – az ellenzék megfelelő felkészülését feltételezve – optimistán látom a helyzetet.

A megszerzett parlamenti mandátumok száma kellő legitimációt biztosít majd az új kormánytöbbségnek ahhoz, hogy a hatalomváltást levezényelje minden közigazgatási területen. Arról pedig személy szerint meg vagyok győződve, hogy – még esetleges utcai zavargások esetén is – számíthat a demokratikus választási eredményeket tiszteletben tartó magyar rendőrségre.

Valójában tiszta lap törvénynek nevezhetnénk azt a jogszabályt, amelyet az új Országgyűlésnek – feltételezve a mostani ellenzék győzelmét – 2022-ben az elsők között kellene elfogadnia.

Ebben helyezhetnék hatályon kívül mindazokat a fideszes jogszabályokat, amelyek nyilvánvaló célja a hatalom – Alaptörvény által is tiltott – kizárólagos gyakorlása. Ahogy utaltam rá, a magyar kormányzati szervek eddig mindig tisztelték a választásokon többséget szerzett politikai pártok akaratát. Úgy gondolom, hogy a „közjogi rendszerváltásban” emellett az Európai Unió elvi támogatására is számítani lehet. A magyarországi NER felszámolása ugyanis egész Európa ügye és az EU valamennyi tagállamának közös érdeke. A történelemben néha adódnak olyan rendkívüli helyzetek, amikor a civilizált országoknak új jogi megoldásokat kell keresniük annak érdekében, hogy megvédjék magukat a korrupt diktatúrákkal szemben. Az uniós pénzügyi támogatások jogállami feltételekhez kötése éppen azt jelzi, hogy – ha lassan is – valami elkezdődött.

A józan többség talán lassan mégis ráébred arra, amiről az elmúlt évtized szólt és megcáfolja Bródy János dalszövegét, miszerint birkaországban élünk.

A mostani vita egyébként túlzott mértékben leegyszerűsödött a kétharmad kérdésére. Ha már kormánypárti oldalon annyit beszélnek róla, talán érdemes lenne azt is megnézni, hogy a Fidesz jelenlegi parlamenti mandátumainak száma mennyiben tükrözi a valódi többséget? Köztudott, hogy a magyar választási rendszer mindig is aránytalan volt és a kormánypárt törvénymódosításai ezt az aránytalanságot – nyilván nem véletlenül – még tovább növelték. Nem ártana, ha a puccsal riogatók az emlékezetükbe idéznék, hogy a valóságban csak 45 százalék volt a 2018-as többség.

Fidesz a még hátralévő időben hozzányúlhat a választási törvényhez bármikor. A „kőbe vésett” Alaptörvény története erről bárkit meggyőzhet.

A Fidesz Néppártból való, önkéntesnek nem mondható távozásával, alapvetően megváltozott a helyzet. Marine Le Pen, Salvini és a többiek egyáltalán nem abban érdekeltek, hogy a magyar miniszterelnök az európai szélsőjobboldal „vezére” legyen. A jelenlegi helyzetről egyébként sokat elárul, hogy 17 tagállam vezetői közösen léptek fel a botrányos magyar homofób-törvény ellen.

Ha valóban azoknak lenne igazuk, akik szerint az EU meggyengült, szétesőben van, a végóráit éli stb., akkor a Brexit eddigi történetét meglehetősen nehéz lenne megmagyarázni.

Egészen megalázó az a vesszőfutás, amit a briteknek a populisták által manipulált népszavazásuk óta át kell élniük az unióval szemben. Nemcsak a megkötött szerződések jogi részleteiben, hanem minden fontos kérdésben egy gazdasági és katonai nagyhatalom számára az unió diktálja a feltételeket.

Az EU eddig túlságosan elnéző volt a notórius szabályszegő tagállamaival szemben – bár ez is változóban van. Lehet, hogy a számonkéréssel éppen Magyarországnak kell a lengyelekkel együtt szembesülni – már a közeljövőben.

Orbán légüres térbe került ez már megtörtént. A magyar kormány megítélésében a komoly fordulat a költségvetési vétó-zsarolással a jogállamisági rendeletet nem lehetett eltörölni, és az sem kizárt, hogy e konfliktus következményei hosszú távon is érezhetőek lesznek. A magyar-EU kapcsolatokat biztosan nem javítja, hogy a kormány az – amúgy csekély súlyú – uniós külpolitikai nyilatkozatokat napi rendszerességgel megvétózza.

Biztosak lehettünk abban, hogy Orbán nem akar kilépni. Ma már ezt sem kizárható. Nincs ugyanis jele annak, hogy a magyar kormány az uniós politikáján változtatni akarna, sőt, egyre agresszívebb a harcos retorika. A választóknak ezért 2022-ben azt is mérlegelniük kell, hogy egy esetleges Fidesz-győzelem akár az EU-ból való kilépéshez is vezethet.

Az unió sose fog helyettünk cselekedni! Helyettünk nem, de értünk talán igen.

Már utaltam arra, hogy Európa lassan ráébred: a ráolvasás nem elég az autokratákkal szemben. A jogállam megvédése érdekében uniós szintű pénzügyi szankciók kellenek, s az erről szóló rendelet akár hónapokon belül a végrehajtási fázisba léphet.

Az Európai Unió jövője – szerencsére – nem a magyar belpolitika és a Fidesz-médiatanácsadók ötletelésén múlik.

Az uniónak azonban nem a felcsúti focipálya szintjén kell győztesnek vagy legalábbis egyenrangú partnernek mutatkoznia, hanem a járvány remélt leküzdése után, a világ gazdasági és politikai újrafelosztásáért vívott harc folytatódik.

A két nagy, az Egyesült Államok és Kína mellett – Európának csak akkor van esélye, ha megfékezi a populista akarnokokat, emellett gazdaságilag és politikailag erős marad. Az egységes piac tovább mélyül, amit jól szolgálhat az eurókötvény, a bankunió vagy a közös költségvetési politika erősítése. Hinnünk kell abban, hogy ennek a folyamatnak mi is részesei leszünk: tulajdonképpen erről kell döntenünk 2022-ben, – hangsúlyozza Forgács Gábor