Hazaárulás, felségsértés Matolcsy a parlamentben nevesítette Orbán Viktort a brutálisan rossz gazdasági helyzet
Hazaárulásnak nevezték az ellendrukkerkedést, felségsértés esetének Orbán Viktor nevesítését a rossz gazdasági helyzet ügyében a képviselők, és persze voltak olyanok is, akik a sablonszöveggel letudták jól fizetett munkájukat a mai, Matolcsy György-féle igen kormánykritikus hangvételű beszámoló után.
A felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána “reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki. Matolcsy azt is megmondta, hogy bár az MNB elemzéseivel szeretett volna “a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”.
Fidesz:
Witzmann Mihály (Fidesz) is reagált a vitában a beszédre, illetve igazából a Jegybank beszámolójára, szerinte is minden rendben volt, sőt, jobb, mint bárhol máshol. A magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, nőtt a GDP, csökken a költségvetési hiány. Az MNB is jól dolgozott, támogatja a zöldberuházásokat és még ismeretterjesztő munkát is végez…
A DK feltett egy jogos kérdést…
Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét. Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat – szögezte le.
Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott. Rámutatott: Matolcsy György tagja a költségvetési tanácsnak. Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt? – kérdezte.
Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.
A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte. Az ársapkákról azt mondta: ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?
MSZP és a felségsértés
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén “pusztítóan éles kritikát” fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.
Most a “felségsértés” esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában – mondta.
A jegybank elnöke tételesen szólt az általa hibásnak tartott döntésekről, a pénzügyi és kamatcsapdáról és arról, hogy nem nagy hozzáadott értékű cégeket csábítanak Magyarországra, az akkumulátorgyárak ugyanis nem ilyenek – fogalmazott.
A jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is. Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadt a rendkívül magas szinten – jegyezte meg a politikus.