Zsarolható arcfelismerő, Dermesztő hatása lehet a siófoki arcfelismerő kameráknak
Egy arcfelismerőkamera-rendszer ugyanis súlyos problémát jelenthet, ha azt integrálják más, például rendőrségi adatfeldolgozó rendszerekkel, mert így azonosíthatóvá válnak a kamerák által rögzített képeken szereplők.
Remport Ádám, a TASZ jogásza a 444.hu-nak elmondta: az adatbázisokkal összekötött arcfelismerő rendszereknek igen dermesztő hatása lehet, hiszen akár azt is meg lehet velük figyelni, hogy egy adott személy hova jár templomba, orvoshoz, vagy akár egy tüntetés résztvevőit is azonosítani lehet velük.
Siófokon, a Petőfi sétányon 39 arcfelismerős, emberek követésére alkalmas kamerát szerelnek majd fel. Az önkormányzat szerint a térfigyelő rendszer nagyon hatékony bűnmegelőzési eszköznek bizonyult: „A jogszabályi felhatalmazásnak megfelelően megtervezett, évekkel ezelőtt elkezdett bűnmegelőzési stratégia eredményeként a bűnesetek száma 90 százalékkal csökkent a 8-10 évvel ezelőtti adatokhoz képest Siófok nyári időszakában az egyik legnépszerűbb közterületén, a Petőfi sétányon.”
Most modernizálják a rendszert.
A város a kínai Dahua Technology technológiáját fogja telepíteni a jövő nyárig. Kínában az ujgurok tömeges automatikus megfigyelésére használják a cég termékét.
Az Amerikai Egyesült Államok már 2019-ben feketelistázta, az amerikai szövetségi hírközlési felügyelet pedig 2021 márciusában „elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatnak” minősítette a cég termékeit és szolgáltatásait.
Minden lépésről tudhat a hatóság
Idehaza bankoknál, cégeknél elterjedt az arcfelismerő használata – tudtuk meg egy, a szakmában dolgozótól. Szerinte önmagában a technológia nem veszélyes, idővel beépül a mindennapjainkba: teljesen átlagos okostelefonhasználók is letölthetnek arcfelismerő szoftvereket a telefonjaikra, majd az utcán, metrón látott emberek arcát lefotózva beazonosíthatják őket, sőt, a közösségi portálok adatbázisaival összekötve néhány pillanat alatt kirajzolódik a használó előtt az utcán mellette utazó, vagy mellette álldogáló ember neve, publikus adatai.
Ugyanakkor mindez súlyos visszaélések forrása lehet: az orosz digitális jogvédő, Anna Kuznyecova tavaly mindössze néhány tízezer forintnyi rubelért szerzett hozzáférést az arcfelismerős moszkvai rendőrségi rendszerhez, majd a saját fényképét feltöltve egy részletes, átfogó jelentést kapott arról, hogy az előző hónapban mikor és hol járt az orosz fővárosban. Az algorithmwatch.org szakportál összesítése szerint 2020-ra az EU országok túlnyomó többsége – közöttük Magyarország is – engedélyezték az arcfelismerő rendszerek használatát, egyedül Spanyolország, Hollandia és Dánia mondott nemet erre a technológiára.
Figyelik a tömegrendezvényeken megjelenőket
Nemcsak a Kínában tapasztalható, az egyént totális ellenőrzés alá vonó állam kiépülése, hanem a rendszerek átláthatatlansága miatt is támadják az arcfelismerő kamerákat, mivel ezek a rendszerek nem tévedhetetlenek. Még a technológiával kereskedők is – így a Dahua is – csak 97-98 százalékos találati pontosságot adnak meg eszközeikhez, de egy egy százalékos hibaráta is hatalmas lehet egy milliós arcképbázissal működő országos bűnügyi rendszernél. Az algorithmwatch.org szakportál szerint Londonban 2018-ban egy teszten a rendőrség az éppen körözött személyek fotóit összevetette a rendelkezésre álló óriás adatbázissal.
Az eredmény: 104 találat lett, ám ebből mindössze 2 volt olyan, akit ténylegesen köröztek a rendőrök. Buenos Airesben is bevezették a metróban az arcképfelismerő rendszert, amely negyedév alatt több mint 1200 riasztást adott le, ám ebből alig 200 volt „éles”, a többi esetben a rendszer összekeverte a látott személy arcát az adatbázisában lévő arccal. Sőt, a wmn.hu tudósításából kiderül, hogy ilyen már idehaza is előfordult:
2017-ben a portál az úszó Eb-re érkező tudósítóját – amúgy ismert írónőt – emelték ki a biztonsági őrök azzal, mert a rendszer valamilyen százalékban egyezést talált az újságíró és valaki más arca között. A félreértés végül tisztázódott, ahogy később a rendőrség válaszából az is kiderült, hogy a tömegrendezvényen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) szűrte az érkezőket ezzel az eszközzel. Bár a Belügyminisztérium érdeklődésünkre nem részletezte, hogy más esetben is így jár-e el a titkosszolgálat, ám feltételezhetően nem egyedi a gyakorlat.
Kihasználhatóvá, zsarolhatóvá válhatsz – Dermesztő hatása lehet a siófoki arcfelismerő kameráknak
forrás index