társadalom állam privatizálása és szétlopás, Orbán-alapú állam

állam szét-privatizálása, szétlopása, Orbán-alapú állam

De magától eddig sem és most sem fog történni semmi, mint eddig sem.
Így az orrunk előtt hozzá járulásunkkal “szerelhetik” szét  Magyarországot.


Egy új gazdasági elit megteremtése a cél,

mint 2010 óta oly sok alkalommal. A Fidesz-barát nagytőkések felszerelésére az EU-s forrásokból sok ezer milliárd forintot költöttek már el az Orbán-kormányok, segítik őket a közbeszerzésekkel, TAO-val. Ezen már túl vagyunk.
Rossz hír, hogy egy esetleges kormányváltás után 

e privatizációt követően jóval kevesebb marad abból, ami a magyar állam volt mostanáig.

Eddig 21 darab, egy-egy egyetem fenntartására hivatott, illetve 11 darab, egyéb célokra létesített alapítványról van szó, amelyek esetén a törvény előírja, hogy mindegyik legalább 600 millió forintos vagyonra jogosult az induláshoz. Persze ez csak a lehetséges legkisebb induló vagyon, hiszen van köztük olyan, ami máris nagyságrendekkel többet kapott – az MCC például 300 milliárd forint felett jár. 

Az alapítványok többsége tehát egyetemeket kapott, klinikákkal, kollégiumokkal, de kaptak
közalapítványok minden mást is: közparkot, kikötőt, kastélyt, kiállítótermet, erdőt és színházat is.
A törvény szerint e közalapítványokat az államnak továbbra is finanszíroznia kell, ahogy az a
törvény első paragrafusának negyedik pontjában áll:

Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása
“.

Abba viszont már soha többet nem szólhat bele az állam,
hogyan költik el ezt a pénzt, vagy hogyan használják fel a vagyont.

Az alapítványoknak állami feladatokat kell elvégezniük, és ha nem azt teszik, akkor bíróságon meg lehet támadni őket. Ilyen értelemben tehát nem csinálhatnak azt a rájuk bízott javakkal az alapítványok vezetői, amit akarnak, nem személyes használatra kapják az irdatlan vagyonokat.

Oktatásra, egészségügyi ellátásra, sportolásra, múzeumok, közgyűjtemények, műemlékek, parkok fenntartására kell fordítaniuk a javakat, de hogy ezt hogyan teszik, abba az állam már soha többé nem szólhat bele.  

A most benyújtott törvény ugyanis azt is előírja, hogy az alapítványokat vezető kuratóriumok tagjait az alapító (vagyis a mostani kormány) nevezheti ki, de új tagokat már autonóm módon választhatnak ettől kezdve, örökre. Magához a közalapítványi rendszerhez is csak kétharmados parlamenti többséggel lehet hozzányúlni ezután. Az intézmény pedig bekerült már az alkotmányba is.
Alapvető közszolgáltatások kerülnek tehát magánkézbe.

Magyarországnak mint államnak, egyeteme például alig marad, a mostani állás szerint csak az ELTE, a BME, az NKE és a Zeneakadémia, az összes többi már magán- vagy egyházi kézben van, vagy éppen most kerül közalapítványi kezelésbe.

Az átalakítás rövidtávon inkább arról szólhat, hogy olyan meghatározó területek, mint a felsőoktatás, az irodalmi élet és a könnyűzene támogatása, a tehetséggondozás, egy kormányváltás után se kerüljenek új irányítás alá, maradjanak Fidesz-közeli emberek felügyelete alatt.

Maradjon a kulturális életet meghatározó pénz, infrastruktúra, tanterem és labor fideszes irányítás alatt.

Ezzel továbbra is foglalkoztatni lehet azokat a politikai szövetségeseket, akik a legkiszolgáltatottabbak egy kormányváltás után: a kulturális élet szereplőit; illetve továbbra is hatni lehet a fiatalokra, a kultúra fogyasztóira, ami politikai érdek.

Talán még fontosabb, hogy hosszú távon gyengül a mindenkori magyar kormányok számonkérhetősége és mozgástere, és ezzel közvetlenül minden magyar állampolgár lehetősége arra, hogy a kulturális és felsőoktatási ügyekbe beleszóljon. 

Úgy tűnhet a kormány csak formailag létezik, jelentősége nincs.

Ha a kultúrpolitika, oktatáspolitika nem tetszik valakinek, akkor ettől kezdve nem lehet választott politikusoknál követelni a javulást, irányváltást, nem lehet a felelősökkel szemben alternatív jelölteket állítani egy választáson, mert nem lesz közük többé a választott vezetőknek ahhoz, ami ezeken a területeken történik.

Néhány év, és elveszti az állam a kompetenciáját is e struktúrák működtetéséhez: kikopnak az államigazgatásból az ehhez értő emberek, nem lesz bürokrácia, amely eljárhatna ezekben az ügyekben. 

A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét tovább csorbítják.
Ha még egyáltalán lehet ezt még!

A járvány közepén, amikor erre csak kevesen figyelnek,

a Fidesz párt megbízható szövetségeseinek ajándékozzák a köztársaság kulturális értékeinek igen jelentős részét, örökös használatra.  

444hu

error: Content is protected !!