Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

Luca napja december 13

Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik).

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja. A Luca-naphoz ebből eredően is több népszokás kapcsolódik, a népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Fedezzük fel, miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés része is egyben.

 

Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja

A mondás alapja, hogy az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló napja, erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, így sok népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Az e napon ünnepelt szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak.

Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a harmadik és
negyedik század fordulóján élt Szicíliában.

A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, s inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz. A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a pogány kérő oly szépnek talált.

Szemeit kivájta és tálcán küldte el a férfinak, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott.

Ezzel is magyarázható, hogy Szent Lúcia a vakok,
szembetegséggel küzdők védőszentje.

A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak. A néphagyomány szerint egy rontó nőalak volt, boszorkány.

A magyar naptárban több nap is szerepel, amelyekhez a Luca-napéhoz hasonló szokások, hiedelmek és babonák kapcsolódnak. A köztudatban két Lúcia is szerepel: egy jóságos, és egy boszorkány, kettejük közül inkább az utóbbi jelenik meg többször a folklórban. Fedezzük fel, hogy miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés része is egyben.

Luca-nap története Magyarországon

A Luca-napi hagyományok szerint

Ezen a bizonyos napon boszorkányok és varázserejű személyek jelennek meg, akik elől az embereknek el kell rejtőzniük. A téli ünnepkör meghatározó napja épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Jövendölések, babonák szövik át az év egyik legsötétebb napját és éjszakáját.

A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik, hiszen az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremt az okkult erők megidézésére, így a jóslásokra és boszorkányűzésre is. Azt tartják ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok. A Julianus naptár szerint ekkor volt a téli napforduló. A legrövidebb naphoz a leghosszabb éjszaka tartozik: az év legboszorkányosabb éjszakája. Óvták a boszorkányoktól, rontástól az embereket, állatokat egyaránt.

A Luca széke

A Luca-nap talán legismertebb hagyománya a Luca székének elkészítése.
A boszorkányok felismerésére készült, melyet ugyancsak Luca-naptól karácsonyig kellett elkészíteni.
Ezen a napon kezdik meg a szék kifaragását, de naponta csak egy-egy lépést szabad haladni, ám a széknek karácsonyra el kell készülnie.
Innen ered az a népi mondás is: „Lassan készül, mint a Luca széke”.

A karácsonyi misén aztán aki rááll a székre, az állítólag látni fogja a boszorkányokat.
Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a „mesterek” (rendszerint fiatal emberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva megláthatták a boszorkányt.

A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk.

A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, és így nem tudták elkapni a fiatalokat.

A ház ajtajára belülről bűvös erejű pentagramot, avagy boszorkányszöget rajzoltak, ez a szabályos ötszög köré írt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag távol tartotta a boszorkányokat.

A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. A gonosz elleni védekezésül fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, és keresztbe állították a söprűt.

Úgy tartották, hogy a lucaszékhez hasonlóan meg lehet tudakolni, ki a boszorkány, ha lucainget készítenek. Luca-naptól karácsonyig kellett ezt is elkészíteni, s – hasonlóan a lucaszékhez– a karácsonyi éjféli misén láthatták meg ebben a boszorkányt.

 

A tyúkok termékenységvarázslása

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek-3

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

 

E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt.

Csuzán piszkavassal megérintették a tyúkokat és közben mondták:
„Az én tyúkom tojj, tojj, tojj, a szomszédé kotkodát.
„Tyúkom, tyúkom tojj tojást. A másé meg Koktokodácst!”

 

 

 

Luca napjának hajnalán a fiúgyerekek körbejárták a házakat.
Fadarabot vagy szalmát vittek magukkal, s arra térdelve mondták vagy énekelték mágikus, termékeny varázsló szövegüket. Az ének és mondóka után, szétszórták a konyhában a szalmát, majd várták, hogy a gazdasszony valami ajándékot adjon nekik. Ha ajándékot kaptak, akkor jó termést és bőséges állatszaporulatot ígértek.

Ha nem kaptak adományt, fenyegetőztek:
„Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” A szalmát a gazdasszony  a tyúkok alá tette, hogy jobban tojjanak. A háziasszony a vendégeket azért ültette le a konyhában, hogy a tyúkok jó ülősek legyenek.

A lucázó fiúknak mindenhol örültek, mert a hiedelem szerint, ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz,
„szerencse lett a tyúkok körő”, ha azonban nő jött volna, a tyúkok nem tojnak és nem kotlanak meg.
Sőt, attól is féltek, hogy egész évben törni fognak a tányérok.

Az Ipoly menti falvakban még az ötvenes években is jártak lucázni a fiúgyerekek.
Egy másik néphagyomány szerint a háziasszony vízzel fröcskölte le és kukoricával öntötte le a kotyoló fiúkat, majd libáival, tyúkjaival etette-itatta fel a „maradékot“. Maga a köszöntő kezdősora „Luca, Luca kitty-kotty“ volt, innen ered a kotyolás kifejezés is.

Szerelemmel kapcsolatos varázslatok

Luca-napjára a lányok 12 gombócok

Luca-napjára a lányok 12 gombócok

Jövendőbeli nevének megismerése

Luca-napjára a lányok 12 gombócot főztek, amelyekbe egy-egy férfi nevét rejtették.
A gombócokat ez után forró vízbe tették, és amelyik először úszott a felszínre, a hagyomány szerint az tartalmazta jövendőbelijük nevét.
A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül.

Ki megy elsőként férjhez?
Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. Amelyiké legelőször jött fel, az megy elsőként férjhez.

 

 

Luca-cédula

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

 

A Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében régen, amely abban segít, hogy a fiatalok megtudhatják, ki lesz a jövendőbelijük.


A jóslás lényege az volt, hogy a lányok 12 cédulára fölírtak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kellett dobni egyet anélkül, hogy megnézték volna, milyen név van ráírva, és a – varázslat szerint –, amelyik név megmaradt, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.

 

 

 

 

Luca-kalendárium

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

December13-a időjósló nap is volt, ettől kezdve tizenkét napig, karácsonyig figyelték az időjárást, s minden nap a következő év egy-egy hónapjára nézve adott útmutatást. Ha például december 13-án havazik, az a jóslat szerint azt jelenti, hogy az év első hónapja, január havas lesz. Amilyen a második nap, olyan lesz a második hónap és így tovább. Ha az ötödik napon esik az eső, akkor nagy valószínűséggel a következő év májusa esős lesz. Ezt nevezik Luca kalendáriumának. A székelyeknek is megvolt a saját időjárás-előrejelző módszerük, amelyhez hagymákat használtak.

A hagymáról 12 réteget húztak le, amelyek közül mind egy-egy hónapot jelképezett a következő évből. A rétegeket ez után megsózták, és megfigyelték, hogy mely rétegekben olvadt el a só – ezek a hónapok voltak azok, amikor esős időre számíthattak, míg a többi réteg (amelyekben a só nem olvadt el) száraznak ígérkeztek.

 

 

 

Luca búza

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

Mikor van luca-nap Luca-napi népszokások, Luca-napi hiedelmek

 

Még pár évtizeddel ezelőtt is élt a szokás, a magyar otthonok sokaságában vetettek Luca napján búzát.
Egy agyagcserépbe, vagy tálkába búzaszemeket vetnek, és ha azok karácsonyig kikelnek, akkor jó termés lesz a földeken, a leány férjhez megy és az állatok egészségesek maradnak. 

A lucabúzával a templomi oltárt is díszítik, karácsonykor égő gyertyát állítanak a búzatövek közé.

 

 

 

Luca-napi versek

Luca, Luca széke
elkészül-e végre?
Édesapám faragja,
Kész már minden darabja.
Össze kéne rakni!

Minek még faragni?
Türelmetlen gyermekek
Várják már az ünnepet.
Karácsonykor éjjel

Félve nézek széjjel.
Szórom, szórom a mákot,
Nagyon-nagyon vigyázok.
Éjfélkor felcsendül,
Hálaének zendül.

Minden hívő énekel,
Szentmisével ünnepel.
Felállok a székre,
Luca-, Luca-székre.
Templomajtók, nyíljatok!
Boszorkányok, fussatok!

Luca széke és a boszorkányok

Decemberben Luca széke
miről híres, ki tudja?
Barkácsolhatsz te is egyet,
s rálelhetsz a titokra!

Tizenhárom fajta fához
végy jó erős szerszámot
kezdetnek az épp elég lesz,
ha kérgüket lehántod.

Drótot, szeget sose használj,
s tizenhárom darabból,
facsapokkal illeszd össze!
Úgyis rájössz magadtól!

Minden este faragj rajta
tizenhárom napon át,
s megláthatod, valót mondok,
nem csak ósdi babonát!

Háromszöget formáljon majd
– s tudja, aki faragja –
jó erősen illeszkedjen
minden egyes darabja!

Elkészült a Luca széke?
Ami most jön, semmiség,
hisz ráállva megláthatod
a boszit a szentmisén.

Luca iszkolj a székeddel,
ne tétovázz, vesd a tűzre,
azon nyomban égesd el!

„Luca, Luca ma vagyon, Elcsúszkátam a fagyon.
Azért jöttem nálatok, Pár koronát aggyatok!
Ha nem adtok, meghaltok, Rám marad a házatok.”
Luca, Luca, december,
vessen ráncot a pendely!
Koppanjon a csizmád sarka,
tele legyen majd a kamra!
Eresz alatt költsön fecske,
boldog legyen a menyecske!
Pördüljön a szoknya fodra,
sose legyen pénzre gondja!
Sárguljon a búzatábla,
kalács keljen majd a tálba’!
Szalmát rejtsen majd a pajta,
görbüljön a koca farka!
Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
tojást tojjon minden tíkod!
Csorduljon a tőkéd leve,
minden hordód legyen tele!
Sparhelteden főjön lencse,
legyen társad a szerencse!
Újuljon a vályogtornác,
rúdon lógjon száz szál kolbász!
Luca, Luca tizenhárom,
kedves gazda, Isten áldjon!
Spájzod legyen mindig tele,
szerencse is férjen bele!