Orbán és Matolcsy válságba sodorták az országot – hosszabb és rosszabb lesz, mint a 2006-os világválság
Áremelkedések, gyenge forint, infláció az egekben a válság. Már nehéz volna letagadnia a kormánynak, hogy megszorítások jönnek. Minden jel arra mutat, hogy elhúzódó válságba sodorta az országot a két unortodox pénzrontó, Orbán és Matolcsy.
A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése igazolja, hogy az Orbán-kormány és jegybankot vezető Matolcsy György gazdasági válságba sodorta az országot. Már áprilisban 5,1 százalékra ugrott az éves pénzromlás üteme és májusban se lassult. A magyar infláció Európa-rekorder, ebben nagy szerepe van annak, hogy az MNB későn kezdte el a gazdaság “hűtését” – írja a Népszava.
A magyar infláció azért ilyen magas, mert az áremelkedések négy éve gyorsulnak, ami ellen nem lépett fel korábban a jegybank. Matolcsyék későn kaptak észbe, amikor a koronaválság után még inkább berobbant a drágulás.
Közben a kormány és az MNB elutasítja az euró bevezetését. Nekik megéri, hogy a gyenge forinttal a NER-lovagok még több pénzt halmozhatnak fel. A magyar euróhoz kormányváltásra van szükség.
MI TETT AZ ORSZÁGGAL A KÉT UNORTODOX?
Évek óta tart az áremelkedés. A szegények mindennapjait kilátástalanná teszik a megfizethetetlen élelmiszer-árak. A középréteget az üzemanyag drágulása viseli meg erején felül.
A benzinkutaknál 500 Ft-nál drágábban tankolhatunk egy liter üzemanyagot. Az üzemanyagárak 18,5 százalékkal drágulnak az előző évhez mérten. Akár új rekordárakat is láthatunk az idén a kutakon. A benzin és dízel-áremelkedés több, mint négyszerese az egész évre várt 4,1 százalékos inflációnak.
Alap élelmiszerekből kevesebb fog kerülni az asztalra. Az elmúlt években az inflációt az élelmiszerárak növekedése húzta. 2021-ben átlagosan 2,6 százalékos drágulással számolnak a jegybanki elemzők. A nem feldolgozott élelmiszerek árai 0,8, míg a feldolgozott élelmiszereké 3,6 százalékkal emelkedhetnek. Egyes termékek ára az időjárás függvényében akár 10 százalékkal lehet magasabb.
Matolcsyék nyíltan elismerik, hogy baj van. Ezért lépett a kamatemelés útjára az MNB, és a múlt héten, tíz év után először, 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte az alapkamatot. A következő hónapokban további kamatelmések jönnek, amíg az infláció tartósan nem csökken előbb négy százalék alá, majd a három százalékos cél közelébe.
Késve indította a kamatemelési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank a válság kezelést – mondta a HVG-nek Surányi György egyetemi tanár. Az MNB korábbi elnöke szerint a jegybank már a válság előtt szemet hunyt az emelkedő infláció és a gyengülő forint felett és ezért ugrott magasra idén tavasszal a pénzromlás. Surányi szerint az infláció megfékezéséhez szükséges az indokolatlanul magas államháztartási hiány lefaragása.
Már az is nagy előrelépés, ha jövőre 5,9 százalék lesz a hiány. A szakember állítja:
Ez súlyos megszorítás. Bár ezt a szót a kormány nem ismeri, csak politikai ellenfeleire használja. És kétséges, hogy választási évben képes betartani.