Röpködnek a százmilliárdok, néha nem tudni mire költ a kormány - Százmilliárdok NER üzletembereknek is

Százmilliárdok NER üzletembereknek Orbán kormány
Történelmi rekordhiányt halmozott fel tavaly a kormány a koronavírus-válságra hivatkozva, de nem minden forint útját lehet beazonosítani.

A költségvetési törvényben engedélyezett 367 milliárd forinttal szemben 5548 milliárdot – a GDP 9 százalékát -, s ezen belül csak decemberben 2250 milliárd forintot költött el a kormány – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) most publikált beszámolójában. A kabinet a gazdasági válsággal, az egészségügyi védekezéssel és a gazdaságmentő akciókkal magyarázza a kimagasló deficitet. A kormányok az egész világon növelték a vállalati és a szociális támogatásaikat annak érdekében, hogy a cégek megőrizzék a munkaerőt, az emberek pedig ne szenvedjenek hiányt. Épp ezért az Európai Unió is engedte, hogy a maastrichti kötelezettségeket feledve költsenek a tagországok, és ezt használta ki a magyar kormány is. Ha az Orbán-kabinet a pandémia tavaszi beütése óta egy következetes program mentén, folyamatosan emelte volna a jövedelempótló támogatásokat, akkor a hiány most alacsonyabb lenne. November végén még „csak” 3298 milliárd forint volt a hiány, ami nem kevés, de decemberi túlköltés arra utal, hogy a magyar kormány más utat járt, mint EU többi tagállama és az év utolsó hónapját óriási költekezésre használta fel.

A decemberi költségvetési beszámolóból sem derül ki, hogy hova került ez az irdatlan pénz.

A mérlegadatokból és a kormányhatározatokból tudható, hogy ennek nagyobb részét a minisztériumok fizették ki, ilyen-olyan programokra az államháztartáson kívülre, mintegy 600 milliárd forintot nyelt el az állam cégbirodalma.

Százmilliárdok NER üzletembereknek nyertesek, Orbán kormány baráti köre

ropkodnek-a-szazmilliardok-milliardok-ner-uzletembereknek

A Népszava korábban beszámolt az MVM Magyar Villamos Művek 200 milliárdot kapott az év utolsó napjaiban tőkeemelésre, de több száz milliárd ömlött sportberuházásokba, templomépítésekbe, olyan építőipari projektekbe, amelynek végső haszonélvezői a NER-üzletemberek. A decemberi kifizetések haszonélvezője volt még az innovációs alap, illetve a határon túli támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap, de közel száz milliárd forint jutott a NER-káderekkel feltöltött Mathias Corvinus Vagyonkezelő Alapítványnak is, és természetesen e fontos részlet sem a PM beszámolójából derült ki. Eközben családi támogatásokra a egész évben kormány 398,4 milliárdot költött, 800 millióval kevesebbet az előző évhez képest, ami jól mutatja kormány válságkezelési prioritásait. Az önkormányzatok tavaly 821 milliárd forintnyi támogatást kaptak a költségvetésből, ami 42 milliárd forinttal magasabb az előző évhez képest.

Vagyis a kormány igazat mond akkor, amikor azt állítja, hogy a 2020-ban a válság évében nőtt az önkormányzatok támogatása.
A részletszámokból kiderül a plusz pénz a kivételezett önkormányzatokhoz ment. A válságkezelés címén a kormány rengeteg olyan kiadást is elszámolt, amely részben vagy teljesen indokolatlan volt. A minisztériumok csak tavaly 7300 milliárd forintot költöttek el, ez 18,5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb költekező a külügy volt, 588 milliárd forintot költött el, ebből koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például a lélegeztetőgépek) 538 milliárd forintot tettek ki. A Magyar Honvédség csak tavaly 429 milliárd forintot fizetett ki harckocsikra, gyalogsági harcjárművek és helikopterek beszerzésére, Gripenek bérletére és más honvédelmi szolgáltatásokra. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ büdzséje 177 milliárd forinttal bővült, ebből 123,1 milliárd forint ment el a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre. A válságkezelés fontos része volt a NER cégei által felvásárolt turisztikai beruházások támogatása, amire csak tavaly 245 milliárd forint ment el, miközben ebből egyetlen munkahelyet sem mentettek meg az ágazatban, igaz újabb jól jövedelmező üzleteket hozott az építőiparnak. Összesen 192 milliárd forint fordítottak „a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra”, és további 105 milliárdot a nagyvállalati támogatásokra és 50,3 milliárdot az egészségipari cégek beruházásainak támogatásra, ezen utóbbiak – kis jóindulattal -, nevezhetők akár gazdaságvédelmi intézkedéseknek is.