Mit ünneplünk március 15.-én – 1848 március 15. forradalom történelmi lezajlása
2019 az ellenzéki pártok 12 pontja
Márciusi kiáltvány mellett tesz hitet a teljes ellenzék
Történelmi pillanatként harangozza be Vicsek Ferenc, hogy az összes ellenzéki párt (MSZP-től Jobbikig) képviselője egy színpadon, és együtt kihirdetik az úgynevezett “Márciusi kiáltványt”, amely egyközös értéknyilatkozat, és ilyen pontokból áll:
- az állam nem szolgálhatja egyetlen párt érdekeit sem;
- mindenki egyformán részesüljön a jogokból;
- követeljük a sajtószabadságot, bértollnokok helyett független újságírást;
- harcolunk a szegénység és a társadalmi kiszolgáltatottság ellen;
- az állam nem uszíthat saját polgárai ellen;
- történelmi helyünk az európai népek közösségében van;
- megvédjük a hazánkat, támogatjuk a magyar közösségek identitásának megőrzését;
- mindenkinek joga van a színvonalas oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz;
- kiállunk a tisztességes bérekért, a sztrájkjogért, harcolunk a rabszolgatörvény megsemmisítéséért;
- követeljük a jogbiztonságot és a törvény előtti egyenlőséget;
- fellépünk a korrupció és a közvagyon ellopása ellen.
Az ellenzéki képviselők a tüntetés után a Kossuth térre megy, hogy kitűzze ezt a kiáltványt a Parlamentre.
Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
A korabeli 1848-as forradalom valóságos 12 pontja
1 Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2 Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3 Évenkénti országgyűlést Pesten.
4 Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5 Nemzeti őrsereg.
6 Közös teherviselés.
7 Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8 Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9 Nemzeti Bank.
10A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
11 A’ politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak.
12 Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
1848–49-es forradalom és szabadságharc
1848 március 15 szabadságharc, 18484-as forradalom márciusi ifjak,
Története
A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ezt az alsótábla azonnal elfogadta, de a főrendi tábla ellenállásképp nem is tárgyalt róla. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett.
Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények
tételes megnevezését.
Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját.
Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12-ére. a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton.
Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését.
Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.
Jókai Mór a Fiatal Magyarország tizenkét pontját a nép által megérthető magyarázattal alakította át.
A tervek szerint a március 19-i József-napi vásáron tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én este a 13-ai bécsi forradalom hírére úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni követeléseiket.
Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pontot összevontak.
Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.
Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával.
Pest város közgyűlésének plakátja
A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én.
A forradalom egyik állomása volt, amikor megnyitották a tanácstermeket. Ott került sor a Tizenkét pont elfogadására. Erről a délután folyamán plakáton értesítették a lakosságot.
forrás: wikpedia