Lakhatási katasztrófa, kormány sok tízmilliárdos lakáskiárusítás, rablóprivatizáció
A forgalmi érték alig 10 százalékáért megvehetik
önkormányzati lakásukat bérlőik.
A most benyújtott törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok kötelesek potom pénzért kiárusítani a bérlakásaikat. Ez alól csak a bérlőkijelölési joggal érintett bérlemények, a bontásra ítélt épületben, nyugdíjasházban, illetve garzonházban lévők, a vállalati, műterem- és szükséglakások, valamint a terhelési és elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok jelentenek kivételt.
Ezermilliárdos vagyonértékben lakásokat adnak el
Az önkormányzatok többsége a rendszerváltás utáni kiárusítás óta jelentősen szigorított az elidegenítései feltételeken, a forgalmi érték 50 százaléka alatt nem igen szerezhető meg egy bérlakás, az egyéb feltételek teljesülése esetén sem. A Központi Statisztikai Hivatal utolsó adatai szerint 2019-ben 116 721 bérlakást tartottak nyilván, a teljes lakásállomány ekkor 4,5 millió volt.
Ha teljesen hipotetikusan azt állítjuk, hogy a lakások fele forgalomképtelen állapotban van, üres vagy a bérlő nem kíván élni a lehetőséggel, akkor is marad durván 60 ezer lakás. Ha kb. átlagosan 40 négyzetméteres lakásnagysággal és 400 ezer forintos négyzetméteres árral számolunk, akkor a megvásárolni kívánt önkormányzati ingatlanállomány értéke 960 milliárd forint.
A bevételkiesés tehát sok tízmilliárdra rúghat alaphangon.
De nyilván vannak jó helyen lévő, sokkal nagyobb, értékesebb ingatlanok is. A budavári lakások privatizációját tiltó határozat feloldásával ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot. A Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érinthet, de a kerületben akár 1400-at is. V. Naszályi Márta polgármester korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérlakások rendszerváltozás utáni kiárusításának eredeti célja az volt, hogy az önkormányzatok megszabaduljanak a lakások kezelhetetlen nagyságú felújítási és karbantartási gondjától.
Ez ma már nincs így, ezért nincs is szükség az elidegenítési tilalom átgondolatlan feloldására. Ehhez képest a kormány a kedden benyújtott módosítással csaknem a teljes megmaradt önkormányzati lakásvagyont privatizálná. A kivéreztetett önkormányzatoknak átmenetileg ugyan jól jöhet a nem várt bevétel, ám hosszútávon nem csupán a vagyonvesztés miatt fájhat a fejük.
Az egyre terebélyesedő lakhatási válságra ugyanis az Orbán-kormánynak nincs válasza, ráadásul a járvány miatt elrendelt, ám hamarosan megszűnő hitelmoratórium után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka problémássá válhat – prognosztizálja felmérése alapján a GKI. A lakásukat elvesztők, munkanélküliek, nehéz szociális helyzetben lévők segítésére eddig sem költött sokat a kormány, így előbb-utóbb az önkormányzat ajtaján kopogtatnak majd segélyt, lakhatást kérve.
Lakhatási katasztrófától tartanak
Ezzel a törvénymódosítással az Orbán-kormány végérvényesen tönkreteszi a magyar bérlakásszektort – értékelte a fideszes javaslatot a Népszava kérdésérére Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere. Szabó Rebeka második ciklusban felel a szociális ügyekért a kerületben, elmondása szerint eddig is nagyon nehéz volt megfelelő lakhatáshoz segíteni az önkormányzatoknak a szociálisan leginkább rászoruló családokat. Jelenleg ugyanis csak a települési önkormányzatok tartanak fenn ilyen lakásokat, a magyar állam nem vesz tudomást erről a szektorról. Az állam most úgy akarja olcsó, de nagy értékű lakáshoz juttatni a Rákay Philiphez és Bayer Zsolthoz hasonló Fidesz-híveket, hogy közben áron alul privatizálja a települések vagyonának egy részét. A Párbeszéd politikusa szerint, /Szabó Rebeka/
a terv a lakásmaffiának szolgáltatja ki a legszegényebbeket, akiknek még annyi pénzük sincs, hogy a minimális árat kifizessék. Majd megjelennek náluk az olcsó kölcsönt kínáló bűnözők, s végül az ő kezükre jutnak a lakások.
A legijesztőbb következménye az lesz a törvénynek, hogy az igazán segítségre szoruló, lakásra váró családoknak már szinte semmit nem tudnak kínálni az önkormányzatok. – mondja a zuglói alpolgármester
Az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntésének nevezte a Böröcz-féle törvényjavaslatot Pikó András, Józsefváros polgármestere Facebook-posztjában.
Szerinte annak, hogy „a kormány az egész országra kiterjesztené a haveroknak szóló pofátlan önkormányzati lakáskiárusítás Rogán Antal-i modelljét”, két következménye lesz.
Egyrészt elindul egy rablóprivatizáció, nyomott áron jut értékes lakásokhoz a NER-közeli csókosok hada. Másrészt lakhatási katasztrófa-helyzet alakul ki.
Az általa vezetett VIII. kerületben van Budapesten a legtöbb bérlakást, közel 4500, amelyből jelenleg 3000 lakott. Ezek megvásárlása – akár kölcsönből – alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már nem lesz forrás, így gyorsan pénzzé teszik majd – véli Pikó, aki szerint a miniszterelnök-közeli ingatlanfejlesztők a törvény elfogása után intenzív előszerződés-kötésbe kezdenek a bérlakásokban élőkkel. Az önkormányzati lakáspolitika pedig lakások híján megszűnik.
forrás: Népszava