Angol nyelvű esszét írt lapunknak arról, hogy Orbán – akit igazán nagyra becsült a rendszerváltás idején – miképpen árulta el az ő generációját, de még édesanyja nemzedékét is. A szeresztőség tudja a szerző nevét, de kérésére ezt nem közöljük, mivel tart attól, hogy ellenzéki felszólalása veszélybe sodorhatja családtagjainak állásait, illetve egzisztenciájukat. Ezért azt kérte, hogy “blahalujza” néven jelenjen meg kimerítő és tökéletes angolsággal írt esszéje.
A szerző írja, hogy tíz évvel ezelőtt még Angliában élt, a már ott született gyermekével és brit férjével. 2008 körül visszatért Magyarországra, mert azt szerette volna, hogy gyereke magyar környezetben, magyarként nevelkedjen. Mégis, mint ahogy jegyzi: idén
először nem tudta kitűzni a kokárdát március 15-én. “Azért nem tűztem ki idén, mert Orbán Viktor úgy alkalmazza a “nemzeti” kifejezést, hogy én ma már jobban szeretek távolságot tartani mindentől, ami “nemzeti.”
Blahalujza szerint Orbán Viktor, illetve az Orbán rendszer legnagyobb bűne nem az, hogy dúsgazdag fideszesek szerint meg kéne tudni élni egy magyarnak havi 47 ezer forintból. És még az sem a legnagyobb bűn, hogy a magyar gyerekeknek nincsen jövőjük Magyarországon. A rendszer legnagyobb bűne az, hogy elrabolta a magyarok erkölcsi ítélőképességét.
“Ma Magyarországon nem létezik a lelkiismeret szabadsága. Az élet pusztán a túlélésről szól”–jegyzi Blahalujza és elmondja, hogy akadt bőven olyan barátja, aki elment dolgozni újságíróként a kormányzati propaganda médiának. Nem azért mert hisz abban amit ír, vagy mert “megtért.” Hanem pusztán azért, mert túl kell élni.
“Orbán Viktor elárult két nemzedéket. Az enyémet mindenképpen, de még édesanyámét is, aki körülbelül annyi idős volt amikor Orbán üstökösként megjelent a porondon, mint ahány én vagyok most. Ő megtette azt, amit senki más még legvadabb álmaiban sem mert komolyan gondolni:
Azt követelte a szovjet hadseregtől, hogy azonnal vonuljanak ki. Orbán volt a hősünk. Csodáltuk elképesztő intellektumát, borotvaéles, tiszta elméjét, csaknem példanélküli bátorságát. Még akkor is, amikor a Fidesz ellenzékben volt, órákat töltöttünk az esőben, vagy a pukkasztó hőségben, sok mérföldet vonultunk tüntetések alatt, hogy támogathassuk. (…)
Orbán szavai olyanok voltak, mint a nyári zápor, a tiszta levegő a sok évtizednyi avas kommunista propaganda és hazugságok után. (…) De ma már rá sem ismerek Orbán Viktorra. Vajon ő ráismer önmagára? Ha megengedem magamnak, hogy emlékezzek a harmadik fideszes pártkongresszusra, amikor barátaimmal együtt láttuk feljönni a lépcsőn farmernadrágban, láttuk ahogyan Orbán karizmatikus volt, ugyanakkor szerény. Lazán köszönt nekünk. Ha vissza gondolok erre, szemeim könnyeznek Most már csak egy olyan embert látok, aki elárult bennünket. Szívem aggodalommal teli gyermekeinkért…”
Blahalujza teljes angol esszéjét a KMH testvérlapjában olvashatják.
2018 május 3 frissités 292 hozzászólás
Author: Christopher Adam A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.