A második világháború óta – a kilencvenes évekbeli délszláv válság mellett – a legsúlyosabb legdrámaibb és legtöbb emberéletet követelő fegyveres viszály bontakozik ki tőlünk keletre, miután Vlagyimir Putyin elnök, megannyi előzetes orosz tagadás ellenére, háborút indított Ukrajna ellen.

Vlagyimir Putyin magyar idő szerint hajnali négy
óra előtt jelentette be HÁBORÚT indított a
Donyec-medencében, Ukrajnába

Mint mondta, „nem foglalják el” Ukrajnát, de az a cél, hogy „megtisztítsák a náciktól” és – úgymond – demilitarizálják az országot. A bejelentésre akkor került sor, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában még zajlott a vita Ukrajnáról, s António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította az orosz elnököt, ne támadja meg Ukrajnát.

Putyin a televíziós beszédben felszólította az ukrán katonákat, tegyék le a fegyvert és „térjenek haza” otthonukba. Egyúttal azt is állította, miszerint az „igazság és az igazságosság” Oroszország mellett van. Sajátságos módon nem kevesebbet állított, miszerint az orosz manőver „önvédelemből” történik. Az összetűzéseket „elkerülhetetlennek” nevezte.

Az orosz hadsereg több oldalról, északról, Belarusz felől, keletről, Oroszországból, valamint délről, a Krím felől intézett támadást az ország ellen. Szó sincs arról, hogy csak egy régiót érintene a támadás, egy sor városban lehetett hallani robbanások zaját, így Kijevben is. A CNN tudósítója több detonációról számolt be a fővárosban. Feltételezések szerint az orosz hadsereg célja, hogy átvegye az irányítást a kijevi repülőtér felett, így könnyebben hajthat végre egy puccsot a jelenlegi, Volodimir Zelenszkij elnök által fémjelzett vezetéssel szemben.

Robbanások történtek továbbá Harkivban, Kramatorszkban, Mariupolban. A robbanások zaját Oroszország délnyugati részén is hallották. Erős detonációkról számoltak be Odesszából is.