Az ukrajnai orosz „különleges művelet” számára a legfontosabb Oroszország megvédése a Nyugat katonai fenyegetésétől – mondta Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője egy parancsnoki videókonferencián. Azt mondta:

„A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez.”

Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborút, amíg el nem éri a céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében meg Ukrajna demilitarizálásában és „nácitalanításában” nevezte meg.

Sojgu megismételte, hogy az orosz erők nem megszállókként érkeztek Ukrajnába és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megkíméljék a békés lakosság életét. Azt mondta, hogy csapásokat az oroszok „csakis katonai objektumokra és kizárólag nagypontosságú fegyverekkel” mérnek.

A polgári lakosság élő pajzsként történő felhasználásával vádolta meg az ukrán hadsereget, ami szerinte szociális intézmények és lakóházak közelében helyez el nehézfegyverzetet. Méltatta az katonai műveletekben részt vevő orosz fegyveres erőket.

Sojgu a a török hivatali partnerével, Hulusi Akarral folytatott megbeszélést az ukrajnai helyzetről.

Peszkov: Ukrajna uniós tagfelvételi kérelme nem jelent stratégiai biztonsági kérdést

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője visszautasította Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze bejelentését, miszerint Oroszország háborús bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában. „Kacsának” nevezte azt az állítást, hogy az orosz haderő vákuum- és kazettás bombát vetett be a háborúban.

A szóvivő azt állította, hogy nincs tudomása az orosz veszteségek mértékéről, de Putyin teljeskörű tájékoztatást kap az eseményekről, így beszámoltak neki az orosz-ukrán tárgyalások első fordulójáról is.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség meg nem nevezett orosz forrásra hivatkozva azt írta, hogy a felek az előzetes megállapodásnak megfelelően szerdán megtartják a tárgyalások következő fordulóját.

Peszkov szerint Ukrajna uniós tagfelvételi kérelme nem jelent stratégiai biztonsági kérdést Oroszországnak, mert az EU nem katonai tömörülés.

A Jabloko liberális párt a fővárosi önkormányzatnál bejelentette, hogy március 12-én háborúellenes menetet kíván szervezni Moszkvában. Az Eho Moszkvi független hangvételű rádió szerint az eddigi moszkvai béketüntetések kb. 60 résztvevőjét ítélték eddig adminisztratív letartóztatásra. A fővárosban kb. 400 közigazgatási eljárás indult és néhány tucat aktivistát pénzbírságra ítéltek. (MTI)

Kedden kiadott közleményükben azt írják, amennyiben az orosz invázió nem zárul le úgy, hogy az Ukrajna számára elfogadható, az orosz delegáció, vagy bárki, aki kapcsolatba hozható az orosz kormánnyal, nem mehet a májusban esedékes Cannes-i filmfesztiválra. Ugyanakkor kifejezik együttérzésüket és támogatásukat azon orosz művészek és filmesek felé, akik „soha nem hagyták abba a harcot Putyin rezsimje ellen”.

A BBC műholdképek alapján új információkkal szolgált a hatalmas orosz hadoszlopról, ami dél felé, Kijev felé tart. A McKenzie Intelligence Services legújabb műholdképeinek alapos elemzése a következőket tárja fel:

• A konvoj nem 70 km hosszú, hanem logisztikai „csomagok” sorozata, amiket a fehérorosz határtól induló nagy autópálya mentén feszítenek ki, és az a célja, hogy kapcsolatot létesítsen a Kijev északi pereménél lévő orosz egységekkel.
• Úgy tűnik, a konvojt több helyen akadályozzák lerobbant járművek.
• Az oszlopban van néhány tank és harckocsi, de főleg logisztikai járművekből áll, ami alapján nem rövid ütközetre számítanak.

A McKenzie Intelligence Services által megvizsgált képeken találtak egy orosz ejtőernyős zászlóaljat is a Hosztomeli repülőtér területén. Ez Ukrajna legfontosabb nemzetközi teherszállító repülőtere és Kijev melletti kulcsfontosságú katonai légibázisa. De a tüzérség a becslések szerint kívül esik a főváros nagy részének hatótávolságán.

A szervezet közölte, hogy az atléták a márciusi, belgrádi fedett pályás és a júliusi, eugene-i szabadtéri világbajnokságon sem indulhatnak el. A WA vezető testületének jövő heti megbeszélésén a fehérorosz szövetség felfüggesztése is szóba kerül majd.

Az orosz sportági szövetséget még 2015-ben, a doppingbotrányok miatt függesztették fel, így az ország atlétái azóta csak semleges színekben vehettek részt a nemzetközi versenyeken. De a mostani döntés miatt a különengedéllyel rendelkezők sem versenyezhetnek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfőn azt javasolta a világszövetségeknek, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt – amit Fehéroroszország támogat – ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá a két ország hivatalos személyeinek is tiltsák meg a részvételét a különböző eseményeken. (MTI)

„A városainkat ért barbár támadások és 16 ukrán gyerek meggyilkolása után eljött az ideje, hogy deputyinizáljuk a világot. Szólítom az összes államot és nemzetközi szervezetet: fosszuk meg Putyint minden politikai, diplomáciai, üzleti, sport, kulturális és minden egyéb befolyásától.” – írta a Twitteren az ukrán külügyminiszter.

A Fidesz is igent nyomott arra a javaslatra az Európa Parlamentben, mely szerint szavazáson döntik el, hogy a tagállamok beszüntessék-e az üzletelést a Roszatommal és leányvállalataival, ami Paks 2 jövőjét nagyban befolyásolhatja. Lényegében ellehetetleníti.

Az orosz külügyminiszter azzal a megalapozatlan váddal indokolta a katonai agressziót, hogy Ukrajna atomfegyvert akar szerezni.

Az ukrán belügyminisztérium Telegram-csatornáján azt írta, hogy támadás érte Kijev fő műsorszóró tornyát, és ideiglenesen most a sok tévécsatorna nem elérhető a városban.

Lemondásra szólította fel Milos Zeman cseh államfőt a Charta 77 egykori emberjogi mozgalom alapdokumentuma aláíróinak egy csoportja. Közös nyilatkozatukban azt állítják, hogy Milos Zeman az orosz államfő Vlagyimir Putyin hosszas támogatásával „társfelelőse” az ukrajnai orosz agressziónak. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő, akit a CTK hírügynökség kérdezett, nem kívánta kommentálni a felhívást.

A felhívás aláírói között van Petr Pithart volt miniszterelnök, Jan Ruml, Jan Kalvoda és Michael Kocáb, egykori miniszterek, Anna Sabatová volt emberi jogi biztos és Michal Horácek szenátor is. Szerintük Zeman múltbeli hozzáállása Putyinhoz olyan súlyos vétek, amit már nem lehet helyrehozni, és az elnöki tevékenységével Zeman az alapjaiban tagadta meg a cseh állam alkotmányos demokratikus és humanitárius elveit. Az orosz elnök múltbeli nyílt támogatásával „ma ön társfelelőse a senki által ki nem provokált agressziónak és az ukránok milliói szenvedésének” – közölték. A felhívás aláírói szerint Zemannak most egyetlen lehetősége van, hogy nyíltan elnézést kér az ukránoktól, a csehektől, a szövetségesektől és távozik tisztségéből.