Kapóra jön a Fidesznek az őszi uniós pénzeső
Épp a választás előtti bő fél évben futhatnak be az uniós helyreállítási alap első százmilliárdjai; a Magyarországnak jutó mintegy 6000 milliárdból legalább 780. A terveket a hónap végéig be kell nyújtani Brüsszelnek, de az még kérdés, hogy a „szokásos” pénzszóráson túl lesz-e igény például a szociálisan érzékeny válságkezelésre.
A kormány április végéig dönt arról, mire kívánja költeni azt a – jelenlegi árfolyamon – csaknem 6000 milliárd forintot, amelyet az Európai Uniótól kap az ország a COVID okozta járvány és válság utáni időszakra a helyreállítási alap keretében – hangzott el az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. Ami biztosnak tűnik, hogy az egyébként öt évre szánt csomag első kifizetése a nyár végén vagy legkésőbb az ősz elején megérkezhet Magyarországra, ha a Bizottság jóváhagyja a nemzeti tervet. Mivel a pénzek folyósítása időben „fejnehéz”, már első kifizetésként a teljes összeg 13 százalékát átutalja az EU, ez 780 milliárd forintot jelent.
Ám könnyen elképzelhető, hogy 2022 elején újabb források érkeznek, tehát az áprilisra várható parlamenti választásig a teljes összeg 15-20 százaléka is befuthat, ráadásul mindez a hagyományos, hét éves uniós költségvetés forrásain felül értendő.
A magyar és a lengyel kormány ugyan tavaly év végén vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a helyreállítási alap összegeit, illetve azok folyósítását a jogállamisági feltételekhez kötik, november-december környékén Orbánék már javában dolgoztak azon, hogyan fogják ezeket a pénzeket elkölteni. Azaz volt egy jókora blöff ebben a fenyegetésben.
Nagyszabású közlekedésfejlesztés, vízgazdálkodás, zöld átállás, digitalizáció, egészségügyi fejlesztések, egyetemi projekt (utóbbinál nem véletlen, hogy a Fidesz épp most erőlteti az átalakítást) – a többi között ezek az elemek szerepelnek a magyar elképzelésekben. Rengeteg az infrastrukturális projekt, de nem véletlenül: vannak olyan elemei a csomagnak, amit nem lehet kihagyni.
Az összes pénz 37 százalékát klímacélokra kell költeni, 20 százalékot pedig digitális átállásra.
Ám ez csak a kijelölt keret, azt nehezen fogja átlátni az EU, hogy – a megszabott célok teljesítése esetén –
a konkrét összegeket milyen módon és milyen érdekkörön keresztül költik el. Vagyis: szakpolitikai keretbe csomagolva elvben bármit el lehet majd adni.
Brüsszel ugyan tett ajánlásokat például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás (kurzarbeit) különböző formáinak alkalmazására vagy az álláskeresési járadék időtartamának növelésére,
a konkrét összegeket milyen módon és milyen érdekkörön keresztül költik el. Vagyis: szakpolitikai keretbe csomagolva elvben bármit el lehet majd adni.
Brüsszel ugyan tett ajánlásokat például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás (kurzarbeit) különböző formáinak alkalmazására vagy az álláskeresési járadék időtartamának növelésére,
tehát az emberközpontú, szociálisan érzékeny válságkezelésre is, erősen kérdéses, hogy ezt a magyar kormány legalább részben megfogadja-e. (Eddig ez egy zavaró tényező volt csak, egy a sok között. – Csak jobb egy kínai egyetem a kínaiakkal megtöltve?)
Az európai szocialista, baloldali kormányok olyan elemeket is belevettek a tervek közé, mint például a „gondoskodást igénylő munkakörök” támogatása. Ennek mi egyelőre a közelében nem járunk – hangzott el a műsorban.