életben nincs irgalom, a bukást nem lehet megismételni

életben nincs irgalom, a bukást nem lehet megismételni

 

 

 

TANULUNK MÉGIS ÉHEN HALUNK

Milyen oktatási rendszer, tanulás, ahonnét úgy jövök ki az életben, hogy közbe erős esélyem lehet az éhen halásra, vagy jobb esetben a depresszióra. A jó esélyesek talán jól élnek, de nekik viszont állandó stressz az életük. Egy fokkal jobb nekik.
Az iskolában legfeljebb ismételsz nem nagy dolog. 

Az életben nincs irgalom, itt a bukást nem lehet megismételni – néha sikerül, de sokkal fájdalmasabb.

Ezért gyorsabban tanulunk, mint az iskolában bármikor tenni tudnánk.
A probléma az, hogy meg sem próbálják, minisztereink ezt a tudást átadatni tanárjainkkal. Mert nem Ők a vétkesek, hanem a miniszterek, akik azért felelnek, hogy mi a társadalom hasznos tagjai lehessünk majdan, ha kikerülünk az életben. Ha viszont megbukunk az életben, mert olyant kért számon az élet, amit nem tanítottak még Ő is számon kéri a bukásunk, bár tudja:

Honnét tudnám a problémára a választ, hiszen nem tanították. Elfelejtették a tananyagba venni, a megélhetés farkas törvényei című tananyagot, a – hogyan vágjam át az egész világot alcímmel. Amit filozófia, etika, pszichológia, egészségtan e tárgyakban az iskolákban, ha tanulnánk, csak bevezető lenne, ama magaslathoz, amit az élet iskolája tartogat számunkra, hogy egyáltalán eltudjuk viselni a látottakat, hallottakat, tapasztaltakat.

Három olyan tárgy, amiből az iskolába éveket kellene eltölteni, és a felét sem értenéd meg. Itt lent kitörölhetetlenül a véredbe ivódik mi az, hogy igazság, hazugság, becsület, szegénység, gazdagság, jogegyenlőtlenség, értékrendet is megtanulod. Ha merne VALÓSÁGOS piaci alapon vállalkozni egy miniszterünk, demokráciából, erkölcs szükségletből, olyan ízelítőt kapna, mire föl másnap már legszívesebben átfogalmazná a teljes jogalkotást.

 

DEMOKRÁCIA SEMMIT NEM ÉR!

Legalábbis az a demokrácia, amely nem garantálja az EMBER-EMBERHEZ MÉLTÓ életet élhet, SEMMIT NEM ÉR!!

Ezzel az egyetlen kitétellel azt hiszem nem csak Magyarországon, de sok más demokratikusabb országban is megkérdőjeleződik a demokrácia, mint valóság, az ideológián kívül. A szuperlatívusz bokrétával csomagolt ideológia mellett még ma a XXI.ik század EURÓPÁJÁBAN is éhen lehet halni, hajléktalanná válhat bárki, kórházban nem kap időbe ellátást……
Demokrácia=NÉPURALOM??? GONDOLKOZZUNK EL MÁR RAJTA.



Mert hogy lenne szabad az, aki az életéért küzd nap, mint nap.

"szegény ember, szegény is marad" szegény ember szegény gyereke

“szegény ember, szegény is marad” szegény ember szegény gyereke

Hisz nem azt szeretné, hanem élni. Tehát ha nem azt tesz, amit szeretne, hanem azt amit a kényszer diktál, akkor nem szabad és soha nem is lesz. Akinek a kényszer a „diktátora” ,annak aztán nem sokat papolhat egy valami miniszterecske, vagy atya Isten. Illetve az utóbbi Ő igen, mivel fölötte áll mindegyikünknek, szemében egyikünk, éppen olyan, mint a másik, nincs különbség. Ő csak embert ismer, pozíciót, rangokat, egyéb emberi kiagyalmányokat nem és nem is érdekli.

VAGY EMBER VAGY, VAGY NEM.

Ez az egyetlen, ami számít.
Tehát, akit bármiféle kényszer vezérel, az ilyen ember nem szabad.
Számtalan kényszer van, a családoktól kezdve kisebb-nagyobb csoportokon át a társadalmi szintig

 



A kényszereket, mindig ember hozza létre, ember ellen. 

Így válunk önmagunk megnyomorítóivá.

A kényszeres ember kétféle menekülési utat választ: Mondhatnám, hogy egérutat, /ilyen hülye viccet boccs/, de ettől rosszabbat meg az élet produkál.
– Az egyik, hogy támadásba lendül, vagyis lop, csal, hazudik, rabol. Kétségbe esésébe bármire képes.
-A másik típus, aki tehát mint említettem önmagában tesz kárt akarva, vagy akaratlanul.
Hasonló körülmények között jóllehet Te is egyik típus lennél! Könnyű már azoknak, akiknek elindult a szekér, már látnak derengést.

Jól tudjuk a mocsárban ragadt szekeret is többeknek összefogva kell kihúzni, hogy a mocsárból kitudjon a járható útra kerülni. Így vannak említettek is. Be-leragadtak, és csak ilyen segítséggel tudnának kijönni a jó útra. Ha nem kapnak segítséget vannak, akik kijönnek maguktól is, de nagy áldozatok árán, mint említettem néha nagyon nagy testi, lelki károsodással.
Vannak, akik soha.

Tehát vannak, akik lopás, csalás, rablás… utat választva jönnek ki, választva szerintük, mint lehetséges egyetlen végső kiutat.
Az állam a jog az körülbelül ezekben a kérdésekben ott tart, ahol a klasszikus orvos tudomány.
Nevezetesen nem foglalkozik kellőképpen az okokkal, miáltal téves diagnózist állít fel, s ilyen módon természetesen téves lesz az ítélet is, mivel felszínes tüneteket kezel, mint az orvos tudomány. Mert az ítélet, az elmarasztalás minden esetben kizárólag a már egyébként is szenvedő alany vétkére lesz róva.

Sajnálatos az a körülmény, hogy az ő helyzetét nem ő hozta létre, nem ő akarta, hogy így legyen. Csak beleesett, mint Krisztus a krédóba, de csak Ő szenved. Ugyanakkor a szegénységre a megoldást a mondás kínálja: 

“Ne halat adj, hanem tanítsd meg a szegényeket halászni.

Attól kezdve, ők sem lesznek szegények. Ezt eddig egyetlen kormány sem alkalmazta érthetetlen!
Bezzeg a 1989-es privatizációnak nevezett szétlopás az könnyebben ment…..

J.Dzs.Schwarcz

ui.:
Rövid időn belül ismét tévedtem a rosszabbnál van még rosszabb is.
Nagyon elkeserít, – nem magam miatt, mert velem minden rendben -, de hallva, látva itt, de világon bárhol minden rosszabb lett.
Mikor érjük meg, hogy fölfelé is tudunk menni? Ezt a lejtmenetet talán a politikusok nélkül gyorsan meglehetne állítani, több éves gyakorlott vállalkozókból állna össze az ország vezetése és a fizetésük akkora és annak az arányában lenne, ahogy valóságos pozitív eredményeket érnek el, országos szinten és nem csak egy elitnek.

Munkanélküliség árnyékában élni félelmetes

 

2013-12-30

error: Content is protected !!