elfoglalt ukrán megyékben tartott kirakatnépszavazások szervezőit is szankciókkal sújtaná az EU

elfoglalt ukrán megyékben tartott kirakatnépszavazások szervezőit is szankciókkal sújtaná az EU

Oroszok “kirakatnépszavazásokkal”

négy Ukrán megyét “hivatalosan” átvett

 

Uniós szankciókra számíthatnak a kirakatnépszavazás lebonyolításában részt vevők is. A 27-ek még nem döntöttek az Oroszországgal szembeni új szankciós csomagról. Orbán Viktor korábban szkepticizmusának adott hangot az újabb szankciókkal kapcsolatban – az unió többi országa azonban egyetért abban, hogy kemény fellépésre van szükség.

Az Európai Unió külügyi biztosának szóvivője, Peter Stano kedden úgy nyilatkozott, hogy a négy elfoglalt ukrán megyében illegálisan megtartott népszavazások szervezői is uniós szankciókra számíthatnak.

Egy magasrangú hivatalnok Borrel csapatából, Luc Devigne Stano-tól függetlenül úgy nyilatkozott:
“A következő szankciós csomagban fel fogunk lépni azok ellen az egyének ellen is, akik egyértelműen köthetők a törvénytelen népszavazásokhoz és a közelmúlt eseményeihez.”

Devigne nem részletezte, mit tartalmaz majd a következő szankció csomag, de azt elmondta, hogy új, az orosz exportot és importot is érintő tiltások szerepelnek majd benne és kiterjesztik a szankciókat orosz üzleti tevékenységekre is, “mint ahogy új személyek és vállalatok is felkerülnek az uniós feketelistára.”

“Világosan megmondtuk, hogy azokra, akik részt vesznek a kirakatnépszavazások lebonyolításában, elszámoltatás vár, és ez tárgya lesz a kiegészítő szankciós csomagnak” – mondta, majd hozzátette: az EU-nak még így is “sok mozgástere” van, hogy újabb csapást mérjen az orosz gazdaságra, mely gazdaságilag szorosan kötődik az EU-hoz.

A népszavazásokon az oroszok kérésére “biztosként” közreműködő uniós állampolgárok – köztük egy német energiavállalat vezérigazgatója és egy szélsőjobbos francia politikus – szintén büntetéssel nézhetnek szembe, ha kiderül, hogy megszegték az uniós szankciókat. “Mindez természetesen attól függ, milyen szinten vonódtak be ezek az emberek” – mondta Devigne, hozzátéve hogy az adott uniós tagállamon múlik, kezdeményez-e intézkedéseket ezek ellen a személyek ellen”.

Az EU 27 tagországa még nem döntött az Oroszországgal szembeni új szankciós csomagról – bármely intézkedést is hoznak majd meg, azt egyhangúan támogatnia kell az összes tagállamnak. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor már korábban szkepticizmusának adott hangott az újabb szankciókkal kapcsolatban – az unió többi országa azonban egyetért abban, hogy kemény fellépésre van szükség.

Stano és Devigne mindketten kiemelték, hogy az EU nem fogja elismerni az Oroszország által rendezett referendum eredményeit és azt sem, hogy Oroszországhoz magához csatolja a négy érintett régiót.

A kirakatnépszavazások ugyanazt a forgatókönyvet követték, mint a 2014-es krími referendumok, mely után Moszkva a Krím-félszigetet Oroszország részének deklarálta. A Krím-félsziget elcsatolását az Oroszországgal szövetséges országokon kívül azóta sem ismerte el a nemzetközi közösség.

 

 

error: Content is protected !!