nem sajtószabadság nem vesznek őrizetbe újságírókat

         Az még nem sajtószabadság mert nem vesznek őrizetbe újságírókat

Süddeutsche Zeitung A Klubrádió történetben nem Orbán Viktor személye az érdekes, hanem, hogy egy kézbe összpontosulnak a döntések. Az egyeduralomra törő rendszerek pedig mindig központi feladatuknak tekintik a független média felszámolását.

Ugyanakkor az még nem sajtószabadság, ha nem vesznek őrizetbe újságírókat.

Az uniónak azonban a mai napig fejtörést okoz, hogy mitévő legyen az olyan rezsimekkel, amelyek tesznek az alapvető demokratikus értékekre és populista-nacionalista féldiktatúra felé viszik országukat. Közben azonban bekasszírozzák az európai adófizetők pénzét és abból javarészt a saját klientúrájukat hizlalják. Eddig minden következmény nélkül.
Szabadságharcot hirdetnek Brüsszellel szemben, az EU pedig mindezt tétlenül lesi.
Pedig utat-módot kellene találni arra, hogy megmentse az a pár önálló orgánumot, amelynek idáig sikerült talpon maradnia. Arató kitér arra, hogy ez a Klubrádió esetében a hallgatóknak köszönhető, mert 10 év alatt 5 millió eurót adtak össze. Ők tartják életben a szabad hangot. Az pedig meglepő és megható, milyen érdeklődés kíséri a nemzetközi sajtó részéről a rádió sorsát. Az adó világhírű lett, ám ez nem az ő érdeme, hanem a rendszer bűne.


FAZ Magyarország és Lengyelországnak egyelőre nem kell tartania a jogállami mechanizmustól, miután élve a decemberi EU-csúcson kialkudott kompromisszummal, mindkét kormány azt kéri, hogy az Európai Bíróság mondja ki az új rendszer törvénytelenségét. Közben a Bizottság kidolgozza az irányelveket a szabályozás gyakorlati alkalmazására, és az már vonatkozik azokra az esetekre is, amelyek az EUB döntéséig merülnek fel. Ez volt az ára, hogy a magyar és a lengyel vezetés ne vétózza meg az új költségvetést, illetve a gazdasági mentőcsomagot. Hogy a bírósági eljárás mennyi ideig tart, azt nem tudni. Általában 19 hónapot vesz igénybe, de Jourová alelnök már jelezte, hogy a Bizottság sürgősséget kér, az pedig többnyire azt jelenti, hogy a luxemburgi testület 10 hónap alatt zárja le az adott ügyet.
EP-képviselő úgy értékeli, hogy Orbán és Kaczynski azt bizonyítja: elutasítják a jogállamot. És az új mechanizmus miatt úgy érzik, veszélyben van korrupt és demokráciaellenes politikájuk. A törvényhozó felszólította Brüsszelt, hogy az ne törődjön a beadvánnyal, hanem alkalmazza a mechanizmust, hogy véget vessen Magyarországon az uniós pénzek kisíbolásának. Zöld kollégája jelezte, hogy Strasbourg beperli a Bizottságot, ha az tétlen marad.


Süddeutsche Zeitung Következik az erőpróba tétje budapesti megítélés szerint az, hogy csökkentik-e a két állam támogatását – politikailag vitatott lépések miatt. A kormány milliárdokat vág zsebre, miközben mindkettő ellen jogállami eljárás zajlik az alapértékek feltételezett megszegése miatt. Mindenesetre a múlt év végén von der Leyen már előre azt hangsúlyozta, hogy a mostani közjáték nem befolyásolja érdemben a dolgokat: egyetlen új ügy sem sikkad el, amíg a Bíróság nem határoz. De csak akkor foglalkoznak velük érdemben, ha már megszületik a luxemburgi verdikt.


Le Monde  Magyarország és Lengyelország beadványt intézett az Európai Bírósághoz. Ezzel az engedménnyel a többiek a múlt év azt akarták elérni, hogy átmenjen a pénzügyi csomag. Két éve Budapest a GDP 4,48 %-ának megfelelő összeget markolt fel Brüsszeltől. A lengyelek esetében ez az érték 3,3 %. A panasz révén Orbán Viktor, aki nyílt háborúban áll az EU-val az európai alapértékek miatt, el tudja kerülni, már ha elhúzódik az ítélet, hogy a jogállami vita kihasson a jövő tavaszi választásokra. A lengyeleket viszont utolérhetik a szankciók, mert ott csak 2023-ban járulnak az urnákhoz az emberek.


Die Welt A jobboldali lap úgy ítéli meg a magyar-lengyel keresetet, hogy az azt jelzi: az EU továbbra is tehetetlen a jogállam megsértése esetén. Még akkor is, ha a két országnak nem sok esélye van az Európai Bíróságnál. Ám az egész jogállami klauzula nem több placebónál, így az unió a jövőben sem tud semmit tenni, ha egyes kormányok kitáncolnak a sorból. Abban persze van némi cinizmus, hogy
                                                   pont Budapest és Varsó panaszolja be az EUB-nál a jogállami mechanizmust,
noha a két kormány csak akkor fogadja el a testület ítéleteit, ha az megfelel a politikájának. Orbán Viktor pl. tavaly óta nem tesz eleget annak a döntésnek, hogy az érintett civil szervezeteknek nem kell megmondaniuk, honnan kapnak támogatást külföldről. Ettől persze még a két vezetésnek joga van megkeresni bíróságot, de ily módon maximum 10 hónapot nyernek. Azaz Orbán hiába húzza az időt a választások előtt. Viszont hogy a normák módszeres megszegése miatt valóban visszatartanak-e majd uniós pénzeket, az ki fog derülni. A Bizottságnak ugyanis minden alkalommal igazolnia kell, hogy az adott ügy gátolja a támogatások jogszerű felhasználását. Ily módon azonban jó pár disznóság eleve kimarad a szórásból. De politikailag csupán ennyit lehetett elérni, noha egyre sűrűbben fordulnak elő jogsértések. Európai jogközösség igazából a jövőben sem tud semmit sem csinálni, ha az alapelveit éri kihívás.
Süddeutsche Zeitung Valójában azonban a többi tagállam alapnormákat áldozott fel, hogy megmentse a közös államháztartást. Egyben megóvta a magyar és a lengyel kormányt a támogatások megrövidítésétől, valamint választóik haragjától. A panasz és a hozzá mellékelt indoklás ismételten bemutat az alapértékeknek. A lengyel Alkotmánybíróság, amely már nem több, mint papírmasé, hamarosan elvi iránymutatást ad ki, hogy kétség esetén nem kell alkalmazni a közösségi jogot, a haza szabályok elsőbbséget élveznek. Egészen pontosan az számít, amit a kormány akar.
Azzal adják el odahaza az unió elleni támadást, hogy védik a lengyel kultúrát, vallást, hagyományt és államot Brüsszel állítólagos túlkapásaival szemben. Valójában azonban kizárólag az vezérli őket, hogy felszámolják a jogállam maradékát és zavartalanul tudjanak kormányozni – autoriter módra.
Deutschlandfunk Hogy a külföldre sugárzó német közszolgálati műsorszóró, a Deutsche Welle a hónap végétől fel akarja újítani magyar nyelvű programját, az jelentős reményeket ébreszt, de még az együttműködésre kiszemelt magyar szerkesztőségeknél is mutatkozik némi fenntartás vele szemben, Kovács Zoltán viszont egyenesen azt mennydörgi, hogy ez kulturkampf és beavatkozást jelent az ország belügyeibe. A DW intendása ugyanakkor arra hivatkozik, hogy szélesítenék a kínálatot és főleg a Youtube révén reálisabb képet közvetítenének a magyar közönségnek Európáról, illetve saját országukról.
Ehhez kooperálni akarnak a Telex-szel, a HVG-vel, az ATV-vel és a Klubrádióval. Polyák Gábor médiaszakértő azonban azt mondja, az jó, ha többféle tartalom jelenik meg, de változatlanul nagy kérdés, hogy ezek az anyagok miként jutnak el az emberekhez. Így azonban valószínű, hogy a fogyasztók ugyanazok lesznek, akik már így is követik a független magyar sajtót. Ennélfogva a Deutsche Welle is csak nagyon nehezen tudja majd elérni a vidéki réteget.

Népszava

error: Content is protected !!