Az Orbán rendszer nem fog összeomlani – Mert a hiúsága nem ismer vereséget
“Orbán kétharmadot hétszentség, hogy nem fog kapni”
– határozottan mondta Mérő László matematikus Veiszer Alinda műsorában. Majd az idei 2022-es választás után kiderült, a lehetetlen is lehetséges Orbánnak. Orbán mindenre képes, hogy államfő legyen, mivel személyesen is jól tudja mit követett el és annak bukás esetén milyen jogi következményei lehetnek.
Egyrészt a hiúsága nem ismer vereséget, ezért minden megfog tenni a hatalomba maradásért. Ha valóban elvesztette volna a választást, akkor sem jön le a trónról. Emlékezzünk az első kormányzás bukására vagy háromszor számoltatta át a szavazatokat mire elfogadta. Most mért adná fől TÉNYLEGES VERESÉG esetén, amikor tömeget mozgatni vereség esetén is csak Orbán tudna. (ne felejtsük még a kezében van a kormányzat gyakorlatilag, formailag meg nem érdekli )
„Van egy rossz hírem: ez a rendszer nem fog összeomlani.
Nem lesz olyan, hogy azért kerül lakat az iskolára, mert nincs tanár, aki megtartsa az órát”
Összefogott hat egyetem, új természettudomány-szakot indítanak a brutális tanárhiány csökkentésére. A felvételihez akár egy magyar vagy történelem emelt szintű érettségi is elég, így azok is esélyt kapnak, akik csak később fordultak a természettudományok felé.
Ön szerint meg lehet még előzni a rendszer összeomlását?
Van egy rossz hírem: ez a rendszer nem fog összeomlani. Nem lesz olyan, hogy azért kerül lakat az iskolára, mert nincs tanár, aki megtartsa az órát. Arra pedig pedig már 25 éve sem kapták fel tömegesen a fejüket az emberek, hogy látványosan elkezdtek csökkenni a nemzetközi teljesítményeink, hogy a tanár mit csinál az osztályteremben. Jóformán a szülőket se: beküldték a gyereket az iskolába, volt róla papír, a termekben pedig tanárok, akiknek az volt a végzettségük.
A többség bőven megelégedett ezzel. Mindenki rövid távú politikai felelőst keres, és persze nem is lehet megkerülni, milyen döntések születnek egy 12 éve hatalmon lévő kormánystruktúrában, például a fizetések terén. De a folyamat ennél jóval régebbre nyúlik vissza.
A ‘90-es években még egyáltalán nem volt tanárhiány, sokkal inkább túlképzés: az ELTE TTK-n is 90%-ban tanárszakok indultak. A végzett hallgatók többsége aztán soha nem dolgozott a szakmájában, nem a pénz miatt, hanem mert egyszerűen nem volt szükség ennyi pedagógusra.