A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felső elit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Még egy éve sincs, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeletével működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője kvázi eskü alatt fogadta: nem azért lett a magyar állam a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. ügydöntő tulajdonosa, hogy széthordásra ítélje, privatizálja a vállalatot. „Ilyen terv nincs.” Mondták, de aztán mégis lett kis idővel.

Aztán idén berobbant Európába a koronavírus járvány, az MTÜ vezetése pedig a jelzős szerkezetekkel leírhatatlan cinizmus eszköztárához nyúlt: amikor mindenki a pandémiára figyelt, hirtelen átvertek a Bahart-szervezeten egy olyan reorganizációs tervet, amely pontosan a jachtkikötő-üzemeltetés kiszervezéséről, járatmegszüntetésekről, ingatlaneladásokról szól (csak néhány közforgalmú mólónak kegyelmeztek meg utólag, ezek az érintett önkormányzatokhoz kerülhetnek). Mindezt persze – a tóparti ingatlanfejlesztésekben magánbefektetőként is érdekelt Bahart-elnök, Szabadics Zoltán magyarázata szerint – a járványhelyzet esetleges negatív hatásaiból fakadó potenciális csődhelyzet elkerülése végett foganatosították. Amelynél légiesebb, számszerűsíthetetlenebb indoklást legfeljebb a rablóprivatizációk korában jegyezhettek fel a krónikások. Merthogy, ismételjük, a Bahart nyereséges cég, vitorláskikötői kiváltképp azok; érdemi állami forrás legfeljebb a közösségi hajózás és a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez kellett volna. Ám erre így nincs pénz, ami azért különös, mert a kormányzati turizmuskassza egyébként felülről nyitottnak tűnik – legalábbis, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopai nevével fémjelezhető óriásprojektekről van szó.

Miként az alábbi összeállításból kiderül, például a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert Szabadics balatoni vállalkozásai máris 2,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től – vagyis attól a szervezettől, amely idén februárban őt delegálta a hasonló állami injekcióra érdemtelen Bahart elnöki székébe.

A helyzet tehát történelmi; ezért a közelgő balatoni privatizációs hullám előtt a Válasz Online leltárt készített arról, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre, vagyis kiket fűzött fel az elmúlt öt évben a kormányzat a Keszthely–Aliga-tengelyre. Bár például a 24.hu portál üzemszerűen és pontosan beszámol arról, hogy egyes Fidesz-közeliek, Tiborcz-, Mészáros-, Garancsi-leágazások hogyan jutottak telkekhez, gigantikus állami „szponzorpénzekhez”, lapunk most minden létező cégbírósági, földhivatali adatot összefésült az MTÜ különböző támogatási listáival.

Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy a NER-elit jelenleg 42 balatoni óriásprojekt-helyszínt tudhat magáénak. Ha az egész országra kitekintünk, a szálloda- és mólófejlesztésre eddig megítélt források kétharmadát, 138 milliárd forintból 90-et vittek el ők – és ebből 63,5 milliárdot hasznosíthatnak közvetlenül a Balatonnál. Válasz Online

Az is látszik, hogy semmi nem állt meg folytatódik, nehézkesen követhető módon születgetnek a turisztikai ügynökségnél. Ami biztos: az alábbi összeállításban szereplő nagyberuházások értékének 50, de inkább 70 százalékát állja az állam. Tehát az elosztás mellett a támogatás-intenzitásban is érvényesül a kétharmados ökölszabály.

A NER oligarchák hatalmas projektjeit felsorolni is sok, lássuk:

1. Keszthelyi Yachtkikötő
2. A Hotel Helikon és a környező sportpályák területének fejlesztése
3. A műemléki besorolású Hullám szálló

A keszthelyi Hullám Szálló ugyancsak Tiborcz közelébe sorolható Pannon Tessera Hospitalis Zrt.

4. A szintén műemlékként jegyzett Balaton szálló
6. Az egykori Zala Kemping területe
8. Park Kemping és Üdülőfalu közel 5 hektáron
9. Napfény és Napfény-Garden kempingek összesen közel 9 hektáron
10. Canter Borház ZÁNKA
11. Strand-Holiday Kemping 3 hektáron BALATONAKALI
12. Golfpálya és az ötcsillagos Royal Golf Hotel kialakítása BALATONUDVARI
13. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén TIHANYA tihanyi Habsburg-rezidencia

14. A Tihanyi Yacht Club megújítása és bővítése
15. A Nemzeti Vitorlásközpont megújítása BALATONFÜRED
16. Füred Kemping 19 hektáron
17. Négycsillagos szálloda a kemping területén
18. Az UNI Hotel fejlesztése
19. Alsóörs Marina
20. A Bál Resort szálloda és a hozzá tartozó strand megújítása BALATONALMÁDI
21. Az egykori Telekom-szálló felújítása, kapacitásbővítése BALATONKENESE
22. A Balatonfői Yacht Club e-kikötőfejlesztése
23. A volt Piroska Kemping 3 hektárja
24. A Club Aliga élményközponttá fejlesztése BALATONVILÁGOS
25. Aranypart Kemping 9 hektáron SIÓFOK

26. Mirabella Kemping közel 7 hektáron ZAMÁRDI

27. Az ötcsillagos BalaLand Hotel, apartmanok és élménypark fejlesztése SZÁNTÓD

A BalaLand Hotel látványterve Szántódon

28. A balatonföldvári nyugati (elektromos) kishajókikötő kiépítése BALATONFÖLDVÁR

29. Vadvirág Kemping 15 hektáron BALATONSZEMES

31. Háromcsillagos hotel a sporttelepen FONYÓD

32. Napsugár Kemping közel 10 hektáron

33. Fenyves Yacht Club BALATONFENYVES

34. Naturista Kemping szűk 6 hektáron BALATONBERÉNY

BALATON-KÖRNYÉK

36. A Hotel Freya családbarát fejlesztése (Zalakaros)

37. Termál Kemping 4 hektáron (Zalakaros)

38. A Holnapocska Tábor és Zobori KalandoZoo fejlesztése, borpanzió építése (Zalaszabar)

39. Ötcsillagos szálloda felhúzása (Hévíz)

40. A Hotel Helios wellness- és gyógyszálló fejlesztése (Hévíz)

41. A Hotel Panoráma színvonalának növelése (Hévíz)

42. A Hotel Pelion családbarát szolgáltatásainak bővítése (Tapolca)

A szálloda- és kikötőfejlesztésre szánt országos források, azaz a bűvös 138 milliárd forint „hasznosulása”  

(A Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának hotel- és panziófejlesztési listája, a nagykapacitású szállodák építését és felújítását támogató döntési ív és az e-kikötők kialakítását célzó támogatási lajstrom alapján)

I. Mészáros Lőrinc és „koalíciós” társai – 39 milliárd forint

A balatoni érdekeltségekre (tóparti Hunguest Hotelek, a keszthelyi Baron, Szabadics és Hüse projektjei) költött 22 milliárd forintnyi állami pénz mellett ide soroljuk a tarcali Andrássy Rezidenciára nyert 324 milliót (mert a forrást még Mészáros Lőrinc érdemelte ki, csak azóta Tiborcz átvette a szállót), az ország egyéb Hunguest-érdekeltségeire szórt bő 12 milliárdos pénzesőt, továbbá a Szíjj László bükfürdői és soproni ingatlanjaira érkező közel 5 milliárdot.

II. Tiborcz István üzleti holdudvara – 23 milliárd forint

A balatoni fejlesztőknél (X. Center Irodaház Kft., Pro-Mot Hungária, Solum-Invest, Pannon Tessera Hospitalis) szereplő tételek 19,5 milliárd forintos összértéke mellett ide soroljuk a pécsi Hotel Palatinusra megítélt 3,5 milliárdot.

III. Garancsi, Csányi, Hernádi és Nagy György környéke – 15,7 milliárd forint

A balatoni fejlesztésekre megítélt mindösszesen 12,8 milliárd mellé ide soroljuk a Hernádi Zsolt által gondozott esztergomi Mária Valéria Hotel-projekt 2,9 milliárdját.

IV. Egyéb kormányzati lekötelezettek – 12,3 milliárd forint  

A szántódi, balatonkenesei, balatonföldvári és gyenesdiási projektekre jutó 9,3 milliárd mellé ide soroljuk az ugyancsak a Nagy Róza-rokonság által fémjelzett Grand Hotel Tokaj-fejlesztés 3 milliárdját.

V. A többi magyar állampolgár – 48 milliárd forint