Ha az EUB megadja a zöld jelzést a szubvenciók befagyasztásához, az csak még jobban felszítja a politikai feszültséget.
Süddeutsche Zeitung forrásból tudható az unió igazságügyi biztosa megerősítette, hogy Brüsszel nem enged a jogállam ügyében Budapesttel és Varsóval szemben, ez ügyben kivetett pénzbüntetést pedig keményen behajtja.
Ezen az sem változtat, ha a két kormány megtorlásul, az egyhangú döntéshozatal elvét kihasználva, netán közös határozatokat akadályoz meg. A belga Reynders úgy fogalmazott, hogy Magyarországon és Lengyelországban is rendszerszintű gondok vannak a demokratikus elvek betartása körül.
Pont ezért nem utalja a Bizottság az Orbán-kabinetnek a gazdasági segélyalapból előirányzott 7,2 milliárd eurót. Ám ha az Európai Bíróság február 16-án visszautasítja a magyar-lengyel panaszt a jogállami mechanizmus törvényessége kapcsán, és az EU immár kellő jogalap birtokában tartja vissza a támogatásokat, akkor fellángolhat a vita és még bojkott is elképzelhető a két ország részéről.
Reynders szerint azonban a közösség nem hátrálhat meg, nyomást kell gyakorolniuk, hogy mindenütt tartsák be az uniós jogot. Merthogy itt egy jogközösségről van szó, és ha egyes tagállamok nem tisztelik a normákat, akkor nagyon nehéz igazi szövetségről beszélni.
Az EU egyébként kitart amellett, hogy Lengyelországnak eleget kell tennie az Európai Bíróság által kivetett két bírságnak, amelyek napi összege 1,5 millió euró. Jelenleg ebből 69 millió esedékes, de Varsó nem fizet. Ezért Brüsszel havonta küld majd felszólítást, illetve arra készül, hogy jobb híján a szubvenciókból vonja le a megfelelő összeget.
Ami újdonság lesz, ám a biztos szerint nem a büntetés a lényeg, hanem hogy megváltozzon a lengyel politika. Az egyeztetések folyamatosan zajlanak, de idáig semmiféle eredményt nem hoztak.
