A Debreceni Egyetem jogászai szerint a sajtószabadság aránytalan korlátozását hozhatja a kormány rémhírtörvénye.
Az utóbbi hetekben a felhatalmazási törvény mellett a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályok átírása váltotta ki a legnagyobb visszhangot a kormány rendkívüli intézkedései közül. Ellenzéki pártok, civil szervezetek és nemzetközi lapok is azért bírálták ezt a módosítást, mert kritikájuk szerint alapot adhat az újságírókkal szembeni fellépésre is.
Néhány napja a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének blogjában is megjelent egy cikk, amelyben részletesen elemzik az új szabályozást. Bencze Mátyás és Ficsor Krisztina, a Debreceni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a módosítás szövege
Az utóbbi hetekben a felhatalmazási törvény mellett a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályok átírása váltotta ki a legnagyobb visszhangot a kormány rendkívüli intézkedései közül. Ellenzéki pártok, civil szervezetek és nemzetközi lapok is azért bírálták ezt a módosítást, mert kritikájuk szerint alapot adhat az újságírókkal szembeni fellépésre is.
Néhány napja a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének blogjában is megjelent egy cikk, amelyben részletesen elemzik az új szabályozást. Bencze Mátyás és Ficsor Krisztina, a Debreceni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a módosítás szövege
-
túlságosan általánosan fogalmaz, túl sok mindent homályban hagy,
-
ezzel bizonytalanságban tartja az állampolgárokat, köztük az újságírókat, valamint a bíróságokat is,
-
ami alkalmas arra, hogy a szükségesnél nagyobb kontroll alatt tartsanak közérdekű információkat.
Elemzésük végén arra jutnak, hogy
nem alaptalanok azok a vélemények, amelyek szerint a szabályozás a szólás- és sajtószabadság „önkéntes”, de aránytalan korlátozásához vezethet.
(Az „önkéntes” korlátozás azt jelenti, hogy a törvény maga félemlíti meg az újságírók illetve a források egy részét, akik nem mernek megírni vagy átadni bizonyos információkat.)
forrás:444.hu