Egészségügyi béremelés elkeserítő mint derűre ad okot

Egészségügyi béremelés elkeserítő mint derűre ad okot

Machiavelli mondása: az elért cél szentesíti az eszközt.

Az egészségügyi rendszert oldalba rúgó kormányzati intézkedések esetében egyelőre csak az eszköz látszik:
az orvosok és a szakdolgozók jogállását és életét alakító, újraírt szabályok.
Illetve ismertek még a jogszabály hatályba lépésének a következményei:

a mintegy 110 ezer egészségügyi dolgozóból 5 ezer nem szignálta az új szerződést.

Hadd álljon itt az országos kórház-főigazgató kedves kommentje, miszerint így egyértelműen nem romlik majd a betegellátás színvonala, hanem jobbul. Ha ez így megy, akkor talán az orvosok és ápolók felét ki kellene rúgni, és a gyógyítási nívó nagyszerűségét mérni sem lehet majd.

De vissza a kormány céljaira. A hivatalos verzió szerint a betegekért teszi mindezt a kabinet, hogy klasszabbul törődjenek velük, és senki ne maradjon ellátás nélkül. Csak ha valaki egy háromlábú szék egyik tartóoszlopát (vagy csak a felét) lefűrészeli, az ülőalkalmatosság borul. Ahogy az így is recsegő/fújtató egészségügyből sem lehet büntetlenül kivonni embereket. Persze eh­hez a felismeréshez nem kell lumennek lenni – úgyhogy valószínűleg a hatalom is tudatában van mindennek.

Hogy mégis mi motiválja a kabinetet, arról legfeljebb összeesküvés-elméleteket lehet építeni. Például van a bűnátpakolási tétel: ha tudod, hogy rosszat tettél, kelts olyan látszatot, mintha más lenne a hibás.

Ez a jelen helyzetben annyit tesz, hogy ha az egészségügy egyértelműen összeomlik a harmadik hullám miatt
(jórészt azért, mert az állam nem tett semmit, hogy megtámassza az ellátórendszert), akkor idéz elő olyan helyzetet,
hogy ezt másokra kenhesse, például a gyógyítás “robotosaira”.

Akik nem átallnak a járvány közepén felállni, miközben a kormány most pumpálta fel a béreket.
Szóval meglehet, pontosan tudta a kabinet, mit idéz elő. És egy jó bűnbak minden pénzt megér.

Ahogy valószínűleg a vakcinabeszerzésnél sem bénakacsáskodott a kormányzat, amikor nem hívta le a Magyarországnak biztosított, uniós beszerzésű Moderna-vakcinát. A kabinet szerint az a baj, hogy drága, így a kormány a kínai oltóanyagra vetődött. Gulyás Gergely szíves közlése szerint a kétadagos Pfizer-oltás költsége mintegy 24 euró (jelenlegi áron mintegy 8650 forint), ennyit kóstál a Sinopharm vakcinája a hivatalos verzió szerint, és tényleg, a Moderna kicsit drágább, viszont modernebb a hatóanyaga.


Az már csak a hab a tortán, hogy a világ egyik legrangosabb orvosi folyóirata, a The Lancet szerint a kínai vakcina a legdrágább, körülbelül 18 ezer forint. De igazából nem az ár számít, hanem a lehetőség. A Pfizer- és a Moderna-beszerzést látja az EU, a kínai oltóanyag vásárlását nem. Tessék hát elgondolni, utóbbi milyen lehetőségeket jelent. (Nem akarván determinálni senki gondolkodását, nem írom ide, hány vizsgálatot folytat az ­Európai Csalás Elleni Hivatal [OLAF] Magyarországgal szemben az uniós pénzek kreatív felhasználása miatt, ahogy a piaci ár többszöröséért beszerzett, de legalább használhatatlan lélegeztetőgépeket sem hozom ide.)

Ahhoz viszont kétség sem fér, hogy pontosan tudta a hatalom, mit csinál,amikor arra az ellenzéki felvetésre, miszerint anyagi okok miatt nem vett eleget a legmodernebb nyugati vakcinából a kormány, Dömötör Csaba államtitkár “gyurcsányozott egy kiadósat” (mert Gyurcsány 10év után is mindenre jó).
Így vele azonnal párba állí­totta a gumilövedéket és a vakcinát, mondván: 2006-ban Gyurcsány az előbbivel rontott nemzetére??????, most pedig oltásellenességgel.

A jelek szerint azonban ennél izmosabb bűnbakra lesz szükség (lásd fent: az áruló orvosok és ápolók),
ugyanis az oltásellenesség vádja nem viszi el a hátán a kampányt.
Persze pénzük van, bűnbakjuk van, mi bajuk lehetne? (Főleg, hogy már be is oltották őket.) 

Az Egészségügy látszólag (bár 10év alatt egyszer most) soha nem látott béremelést kapott, aminek mindenki örült, az ellenzék is megszavazta a parlamentbe. Mire kiteljesedett volna az öröm kiderült ha jobban átnézzük talán még sem annyira jó a nagyon jó:
Négy év alatt négy lépcsőben emelik a béreket, ez 2022-re 72 százalékos emelést jelent. 2019 júliusától 8 százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében ismét 20 százalékkal emelkednek a bérek, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal. A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán az állam. patikamagazin.hu
Jónak látszik pedig egyáltalán nem az.

“Megint sikerült olyan egészségügyi béremelést végrehajtani, hogy vannak, akiknek egy fillérrel sem nőtt a fizetésük
írta a 444.hu

Egészségügyi béremelés elkeserítő mint derűre ad okot

Egészségügyi béremelés elkeserítő mint derűre ad okot

Egészségügyi béremelés elkeserítő mint derűre ad okot

Egészségügyi béremelés elkeserítő mint derűre ad okot

 

 

 

 


5 éven belül összeomlik a magyar egészségügy: ennyire súlyos a szakemberhiány

Húszszázaléknyi szakdolgozó hiányzik az egészségügyből az Egészségügyi Kamara felmérése szerint, viszont a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mindössze 5 százalékról számolt be. A 185 ezer álláshelyen 42 ezer orvos és 104 ezer szakápoló dolgozik. A KSH adatai szerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozói álláshelyeknek pedig a 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2 százalékra rúg, a szakdolgozói állásoknak pedig több mint az 5 százaléka áll üresen. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése kétszer, háromszor nagyobb szakemberhiányt mutat. Világgazdaság


Egészségügy: összeomlott vagy irányba állt?

Ahol akkora minőségbeli és hozzáférésbeli különbségek vannak az egészségügyben mint Magyarországon, ott nem beszélhetünk rendszerszerű működésről, csak összeomlott rendszerről, amelynek átfogó helyreállítási programra van szüksége – fogalmazott egy keddi egészségügyi konferencián tartott előadásában Orosz Éva, az ELTE tanára.  24hu
error: Content is protected !!