Két civil szervezet a „szociális csúcs” elé időzítette a hajléktalanokról szóló jelentését.
Az állásteremtésről, minőségi munkahelyek létrehozásáról, a szegénység és társadalmi kirekesztettség felszámolásáról, a járvány által leginkább sújtott társadalmi csoportok támogatásáról tárgyalnak az EU állam- és kormányfői, a pénteken kezdődött nem hivatalos találkozójukon, a portugáliai Portóban.
A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek európai szövetsége és a francia Pierre Abbé Alapítvány a „szociális csúcs” elé időzítette idei jelentését. Magyarországon az elmúlt húsz évben sikerült 12 százalékról 5 százalékra csökkenteni a 30 év alatti hajléktalanok arányát.
Az éjszakákat az utcán töltők között a korábbiaknál ugyanakkor többen vannak a nők és az idősek, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 közöt.
Az éjszakákat az utcán töltők között a korábbiaknál ugyanakkor többen vannak a nők és az idősek, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 közöt.
Hazánkban minden harmadik szegény– a medián jövedelem kevesebb, mint 60 százalékából élő – háztartás túlzsúfolt, és a lakosság nyolc százaléka súlyos lakhatási gondokkal küzd.
Egy Budapesten és több más településen végzett felmérésből kiderül, hogy az országban 2020. februárjában 7604 hajléktalan ember élt, közülük 3067 a fővárosban.
A jóléti szolgálatok szerint azonban a valóságban legalább kétszer ennyien vannak.
A 27 európai uniós tagállamot és a Egyesült Királyságot vizsgáló éves jelentés beszámol arról, hogy
Magyarországon és a szigetországban a hajléktalanok a családi és/vagy partnerkapcsolati problémákat jelölték
meg helyzetük fő okának.
meg helyzetük fő okának.
A megkérdezettek 45 százaléka állította, hogy emiatt került az utcára.
A lakosság 22, a szegénységben élők 37 százaléka élt olyan helyen, ahol a mennyezet beázott, a padlózat, vagy a falak nedvesek voltak, az ablakkeret, illetve a padlózat szétrohadt.
Az ilyen körülmények között lakók száma tíz év alatt 54 százalékkal nőtt, amivel Magyarország – Ciprust követve – a második legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam.
Minden ötödik, a gyermekét egyedül nevelő európai panaszkodik a nem megfelelő lakáskörülményekre, Magyarországon viszont majdnem minden harmadik. A jelentés megjegyzi, hogy a 2009-2019 közötti időszakban a magyarországi lakásárak és lakásbérleti díjak gyorsabban emelkedtek, mint az EU-átlag.
Az előbbi 77, az utóbbi 42 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a vizsgált időszakban a lakhatási költségek a legalacsonyabbak
között voltak Európában.
A FEANTSA és a Pierre Abbé Alapítvány szóvá teszi beszámolójában a
hajléktalanságot kriminalizáló 2018-as alaptörvény módosítást, amely „nem csak sérti az emberi jogokat, de hatástalan és költséges is.”
Hasonló tartalom