“Kritikusan fontos a globális stratégia kialakításához és a jövőbeni járványok kockázatának mérsékléséhez, hogy végre megismerjük a covid-19 eredetét” – írja a világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science-ben megjelent levelében 18 virológus és biológus, köztük a szakma tán legnagyobb sztárja, Marc Lipsich, a Harvard T. H. Chan közegészségügyi iskolájának immunológus professzora.
A tudományos közélet egyre inkább hajlik arra, hogy a koronavírus egy laborból szabadulhatott el
Múlt év óta nagyot fordult a tudományos közbeszédben is nagyot fordult a világ. Ennek egyik oka, hogy továbbra sincs meggyőző bizonyíték az állatról emberre történő terjedésre. Amíg az eredeti SARS vírusnál a járvány kitörése után négy hónappal, a MERS-járványnál a járvány kitörése után kilenc hónappal azonosították az állatfajt, amiről a vírus az emberre ugorhatott, addig a SARS-CoV-2 esetén ez másfél évvel a járvány után még nem sikerült. Arról nem is beszélve, hogy a vuhani népességben végzett szerológiai vizsgálatok nem mutatták nyomát, hogy az ottani népesség a járvány kirobbanása előtt találkozott volna a vírussal. Nicholas Wade, aki egykor szintén a New York Times tudományos újságírója volt, ez alapján azt állítja, hogy bármennyire tűnt is valószínűbbnek a természetes eredet – és ez esetben természetes alatt az állatról emberre történő átvitelt értjük -, az elmúlt másfél évben nem merült fel olyan bizonyíték, mely támogatná azt. “És amíg ez így marad, logikus volna figyelmet szentelni az alternatívának, miszerint a SAES-CoV-2 egy laborból szabadult el” – írja a szintén a Mediumon megjelent írásában.
De Wade meglátása szerint másfél évvel a világjárvány kezdete után már kijelenthetjük, hogy a koronavírusokkal végzett GOF-kutatásoknak “zéró hatásuk volt a járvány megelőzésében[.] ha azonban a vírus valóban egy laboratóriumból szabadult el, a kockázatuk katasztrofális volt”.
McNeil, akit Wade cikke győzött meg arról, hogy a laborelmélet igenis életképes és további vizsgálatra szorul, saját cikkébe is átemelt több tudományos forrást, amiket Wade is felsorol, melyekben a virológus szakma nagyjainak sora erősíti meg, hogy a vírus eredetét akár a GOF-kutatások és a laborból kiszabadulás is magyarázhatja. A feltételes mód nem véletlen, az idézett kutatások, illetve McNeil vagy Wade sem azt állítják, hogy a vírus bizonyosan laboratóriumból szabadult volna el.
“De az érvek amellett, hogy a Vuhani Virológiai Intézetből vagy vuhani testvér-laboratóriumából szabadulhatott el, erősebbek, mint egy éve, amikor az ezzel kapcsolatos óbégatás elnémította az erről folyó komoly párbeszédet” – írja McNeil, aki már csak ezért is különösen felkavarónak tartja Kína folyamatos titkolózását az ügyben. Mint írja, a kínai hatóságok továbbra se adnak hozzáférést a vuhani laboratóriumok eseménynaplóihoz, illetve eltüntették a nyomát azoknak a 2018-as nyilatkozatoknak, amikben egyebek mellett a Vuhani Virológiai Intézetben koronavírus GOF-kutatásokat végző, “denevérasszonynak” is becézett Si Cseng-li is panaszkodott a laboratórium biztonsági szabályainak hiányosságaira.
Cikkeikben McNeil és Wade ezután még hosszasan sorolják azokat a tényeket, amik, ha minden kétséget kizáróan nem is bizonyítják, de lényegesen erősítik a laboratóriumból elszabaduló vírus teóriáját, mi több, olyan felfedezéseket is ismertetnek, amik még azt is kétségbe vonják, hogy a vírus természetes eredetű – most a szónak abban az értelmében, hogy a SARS-CoV-2-t valóban mesterségesen hozták létre a vuhani laborban végzett kutatások során.
egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre, és egy laborból szabadult el.
Ám, mint McNeil írja, a tömörség elve (Ockham borotvája) alapján, miszerint ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerűbbet fogadjuk el, most már az tűnik valószínűbbnek, hogy a vírus, amit talán mesterségesen állítottak elő, egy laboratóriumból szabadult el véletlenül.