EP-küldöttség: tovább romlott a helyzet Magyarországon
Ismét állásfoglalás készül az Európai Parlamentben (EP) a magyarországi jogállamiság helyzetéről. Szerzői a 2018-as Sargentini-jelentés elfogadása óta eltelt időszak változásait veszik számba, és várhatóan ajánlásokat fogalmaznak meg. Értékelésükben támaszkodni fognak az EP küldöttségének idei magyarországi látogatásán szerzett tapasztalatokra.
Az őszi vizitről készült jelentés összefoglalójában a delegáció leszögezi: Magyarországon “a helyzet 2018 óta nem javult, inkább romlott.
Továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiaszabadságot fenyegető veszélyek miatt.
Úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt korrupció párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ami független igazságszolgáltatási rendszer hiányában szinte lehetetlenné teszi a fellépést.
A Pegasus-ügy rávilágított, hogy aktivistákat, újságírókat és ügyvédeket fokozott állami megfigyelés alá vontak”.
A Kúria elnöke Varga Zs. András igyekezett kioktatni az EP-képviselőket a saját szerepükről és a bíróságéról. Idetartozhat a kormánypárti újságírókkal folytatott beszélgetésük is, amelynek az elején az egyik meghívott az EP látogatását pártpolitikai célokat szolgáló akciónak nevezte, majd távozott.
A vizitelő képviselőktől többen is számon kérték, hogy milyen felhatalmazás alapján tárgyalnak Magyarországon, amikor a Sargentini-jelentés által elindított jogállamisági eljárás kikerült az Európai Parlament ellenőrzése alól, és három éve a kormányok képviselőiből álló tanács napirendjén van.
Francia Delbos-Corfield küldöttségvezető és jelentéstévő többször is kifejtette, a hetes cikkelyes folyamatot kezdeményező EP jogosult ajánlásokat tenni, és ha majd a tagállami fórum végre határozatot hoz a magyar jogállamiságot érintő veszélyekről, ahhoz szükség lesz az uniós törvényhozók egyetértésére is.
A magyarországi látogatásról szóló beszámolót várhatóan hétfőn mutatják be a képviselő-testület állampolgári jogi szakbizottságában.