EP támogatja Ukrajna csatlakozását Unióhoz Fidesz megszavazta, szakítani Roszatommal kémbankkal
Nem kímélték Vlagyimir Putyint az európai parlamenti képviselők, akik rendkívüli ülést tartottak az Ukrajna elleni agresszióról és óriási többséggel megszavazták az Oroszországot elítélő állásfoglalást.
Határozottan elítélték az Európai Parlament (EP) képviselői Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, és szenvedélyes szavakkal fejezték ki szolidaritásukat a törvénytelenül, indokolatlanul megtámadott ország népével. A háború hírére összehívott brüsszeli rendkívüli plenáris ülésen kivétel nélkül minden felszólaló – beleértve a szélsőjobbhoz és a szélsőbalhoz tartozókat – kiállt a Putyin-rezsimmel szemben bevezetett szankciók mellett, sőt, az eddigieknél szigorúbb büntetőintézkedéseket sürgetett. Voltak, akik fasisztának, mások háborús bűnösnek és terroristának nevezték az orosz elnököt, és szinte valamennyien úgy zárták beszédüket: Dicsőség Ukrajnának!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult az EP-képviselőkhöz,
és kérte, hogy támogassák országa tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba. “Most kell bizonyítaniuk, hogy Ukrajna mellett állnak!” – fogalmazott vastapssal fogadott beszédében. A hozzászólók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy ki kell tárni a közösség kapuját a kelet-európai ország előtt.
Véleményüket tükrözte a kedden óriási többséggel jóváhagyott parlamenti állásfoglalás is, amely leszögezi: az uniós intézményeknek azon kell dolgozniuk, hogy Ukrajna megkapja az uniós tagjelölti státuszt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: “Senki sem kételkedhet abban, hogy egy olyan nép, amely ilyen bátran kiáll az európai értékeinkért, az európai családunkhoz tartozik.” A politikus óvakodott attól, hogy ennél többet mondjon, világossá téve, hogy először véget kell vetni a háborúnak, és utána beszélni a következő lépésekről.
Még a tolmács is elsírta magát, olyan beszédet mondott Zelenszkij az Európai Parlament ülésén.
Sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a következőket
Az EP előtt elmondott beszédében a bizottsági elnök bejelentette, hogy az unió költségvetéséből félmilliárd eurót biztosítanak a háború humanitárius következményeinek a kezelésére, mindenekelőtt a menekültek megsegítésére. Ursula von der Leyen a határmenti államoknak.
A vitában felszólalt uniós vezetők és képviselők többsége figyelmeztetett, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatását az európaiak is meg fogják érezni, de ez olyan ár, amit érdemes megfizetni. Néhányan – köztük Manfred Weber, a kereszténydemokrata frakció elnöke – finoman bírálták az uniós intézményeket, amiért nem hozták idejekorán Putyin tudomására, hogy mekkora árat kell fizetnie, ha háborút indít Ukrajna ellen.
A vitát követően a parlament szavazott az Ukrajna elleni agresszióról szóló állásfoglalásról, amely egyebek között üdvözli a magyar és a többi kormány által a menekülőknek nyújtott támogatást, és felhívja az uniós intézményeket, hogy továbbítsanak további finanszírozást ezen országok számára. A dokumentum a jelenleginél szigorúbb szankciókat szorgalmaz Oroszországgal szemben, amelyek megvalósítása jócskán megtépázná az Orbán-kormány által kiépített magyar-orosz kapcsolatrendszert.
A határozat felszólít például az együttműködés megszüntetésére a paksi atomerőmű-beruházásban is részt vevő orosz atomenergetikai óriásvállalattal, a Roszatommal, és sürgeti a Budapesten orosz “kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank azonnali betiltását. A Fidesz EP-képviselői is támogatták az állásfoglalást, amely 637 igen és 13 ellenszavazatot kapott, és 26-an tartózkodtak.