Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre

Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan

Európai Parlament

Elsöprő többséggel, 442 igennel, 144 nemmel és 33 tartózkodás mellett megszavazta az Európai Parlament (EP) azt az állásfoglalást, amelyben Magyarországot alkalmatlannak találják az Európai Tanács jövő évi soros elnökségének betöltésére.

Az állásfoglalással az EP megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy az Európai Tanács jövő évi elnökséget betöltse. Az állásfoglalás mellett 24 pontban sorolják fel kifogásaikat a képviselők, a testület szerint hazánk megsérti a jogállamiságot és az alapvető jogokat, illetve utal velünk szemben az uniós források befagyasztására. Bár az állásfoglaláshoz érkeztek a szélsőjobboldalról módosítók, azokat végül leszavazták – írta az Index.A most elfogadott állásfoglalás ugyan nem jár jogi következményekkel, ám erős politikai üzenete van. Az EP összesen hét frakciójából ugyanis öt terjesztette be a javaslatot. Együtt a következő tömörülések voltak: Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) volt.

Az állásfoglalás szövege szerint ha a Tanács nem talál megoldást a soros elnökség kérdésének rendezésében, akkor az Európai Parlament teszi meg a megfelelő lépéseket. Az azonban nagy kérdés, hogy mit tud tenni ez ügyben.

Hatalmas vita volt előtte

A vita előtti sajtótájékoztatón a francia Gwendolin Delbos-Corfield beszélt az európai zöldek nevében: ő volt az a személy, aki korábban jelentést készített a magyar jogállamiságról. Ő és árnyék-jelentéstevő társai többek között azt hangoztatták, hogy a tanácsnak el kellene halasztania a magyar elnökséget.

Mint fogalmaztak, a helyzet az utóbbi időben sem javult, az újabb törvények közül elsősorban a tanárok státuszát megváltoztatni készülő tervezetet kritizálta.

A tájékoztatón a politikus úgy fogalmazott, Magyarország a putyini úton jár, a határain belül is ellenségeket keres. Ezt mondta az Egységes Európai baloldal nevében megszólaló svéd Malin Björk is.

Ő úgy vélte,

az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, amely nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.

A vitát Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa nyitotta meg. Azzal kezdte, hogy több milliárd eurónyi forrást zároltak Magyarország elől. Kiemelte, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványok addig nem kaphatnak forrást, amíg összeférhetetlenség áll fenn. A tanács decemberi döntése óta a Bizottság folyamatosan kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, és szinte minden érintett témakörben „nagyon konkrét módon vitatták meg a függőben lévő kérdéseket”.

Az EP-képviselők közül többen is voltak, akik az Orbán-kormányt védték szavaikkal. Ilyen volt például Jadwiga Wisniewska, az ECR-ben helyet foglaló, a lengyel PiS EP-képviselője. Szerinte az Európai Bizottság túlmegy a saját kompetenciáján, ezért módosító indítványt nyújtanak be, amivel a szerinte „politikailag motivált támadásokat és a pénzügyi zsarolásokat” fognák vissza.

A magyar képviselők közül Gyöngyösi Márton (Jobbik-Konzervatívok, független), Hidvéghi Balázs (Fidesz, független), Donáth Anna (Momentum, Renew), Molnár Csaba (DK, Szocialisták és Demokraták), éa Hölvényi György (KDNP, Európai Néppárt) is felszólaltak.