Ezért rózsaszín a harmadik gyertya az adventi koszorún
Az adventi koszorú eleve nem is olyan régen van velünk, a magyar néphagyomány például sem ezt, sem az adventi naptárat nem ismerte. Bezzeg az északi német kiadók és reklámosok!
2022-ben december 11-ére esik Advent harmadik vasárnapja,
az aranyvasárnapot megelőző utolsó nagy vasárnap. Az adventus Domini, azaz az Úr eljövetele latin kifejezéséből származó elnevezés a katolikus-keresztény vallási hagyományokból ered, a ma minden háztartásban megtalálható adventi koszorú azonban a 19. században, Észak-Európából terjedt el.
Ahogyan a körkép.sk pár éve emlékeztetett, a koszorú eredetileg nem is fenyőből, hanem fából volt, és december legelejétől összesen 24 gyertyát kellett meggyújtani rajta. Általában fagyönggyel díszítették, ez ugyanis a skandináv és észak német néphagyományban még a pogány időszaktól az erdő szellemeinek kiengesztelésére szolgált.
Azt azonban, hogy az adventi koszorú az ünnepi időszakban elterjedt legyen, csak a kapitalizmus hajnala hozta el. Az akkor még Berlin melletti kisvárosban, Tegelben ugyanis 1860-ban találták ki, hogy 24 helyett a négy vasárnap négy gyertyájával felszerelt fenyőfa-koszorút áruljanak adventre. Ez a hagyomány a német protestáns házaknál is csupán az első világháború nehéz karácsonyi időszakaiban terjedt el igazán.
Hasonló az adventi csokoládés naptár múltja is, ezt a németországi Lang kiadó először 1908-ban kezdte el árusítani, azóta pedig mindenki kedvence. A koszorú az 1950-es évektől kezdett megjelenni más országokban is, a naptár pedig csupán az 1990-es években lett népszerű Magyarországon.
A négy gyertyára a különböző keresztény felekezetek viszont azóta szimbolikát is kitaláltak, mindegyik másra hivatott minket emlékeztetni.