FÉLMILLIÓ GYERMEKNEK SEMMI ESÉLYE SINCS A KÖZMUNKÁN KÍVÜL AZ ÉLETKEZDÉSHEZ
Magyarországon ma a statisztikák szerint 380-420 ezer
|
Fiatalokat és persze szülőket egyaránt foglalkoztat, hogyan lehetne több segítséget adni az önálló felnőtt élet elkezdéséhez,
s egyúttal a generáción belüli és generációk közötti vagyoni egyenlőtlenség mérsékléséhez. A miniszterelnök kampányötlete, hogy ne fizessenek jövedelemadót a 25 évnél fiatalabbak, nem ad megoldást arra, hogy ha valaki nem gazdag vagy nem jó feltételekkel rendelkező családba születik, miként juthat el odáig, hogy egyáltalán szakmája, diplomája, munkája és lakása legyen.
s egyúttal a generáción belüli és generációk közötti vagyoni egyenlőtlenség mérsékléséhez. A miniszterelnök kampányötlete, hogy ne fizessenek jövedelemadót a 25 évnél fiatalabbak, nem ad megoldást arra, hogy ha valaki nem gazdag vagy nem jó feltételekkel rendelkező családba születik, miként juthat el odáig, hogy egyáltalán szakmája, diplomája, munkája és lakása legyen.
Tavaly kidolgozta az MSZP a „minimumörökségről” szóló elképzelést, amiről most a Magyar Szocialista Pártban izgalmas vita folyik. Azt javasoljuk, hogy a kormányváltás után, 2023. január 1-től az állam takarékszámlán gyűjtsön a fiatalok számára kötött felhasználású megtakarítást, amellyel minden 18 évet betöltött fiatal rendelkezhetne.
A minimumörökséget egyrészt lakhatásra (albérleti és rezsiköltségekre, új lakás vásárlására), másrészt felsőoktatási képzés vagy másfajta felnőttképzés (esti iskola, szakmai képzés, nyelvtanfolyam) tandíjának finanszírozására lehetne költeni.
A kiemelkedően jó anyagi helyzetben élő fiatalok 18 éves korukban, ha úgy döntenek, lemondhatnak megtakarításukról nehezebb sorsú társaik javára. A megtakarításokból az állam létrehozná a Jövő Generációk Pénzügyi Alapját, amit befektetne: az alap 50 százalékát államkötvényekbe, ezzel legalább rövidtávon mérsékelve a kezdeményezés pénzügyi költségeit.
/Ha az egyenlőségről is szól ez az elképzelés, miért kell fizetni a kiemelkedő keresetű szülőknek is, hogy erősítsék az egyenlőtlenséget?/
/Ha az egyenlőségről is szól ez az elképzelés, miért kell fizetni a kiemelkedő keresetű szülőknek is, hogy erősítsék az egyenlőtlenséget?/
Félelemben élő mélyszegények
Ferge Zsuzsa úgy látja, hogy Magyarországon ma nem elégedetlenek az emberek, hanem szoronganak. A kettő nem ugyanaz. Úgy véli, hogy az országban mindenki szorong. Még a hatalmon lévők is. Félnek nyilatkozni, mert tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és elvesztik az állásukat, a körön kívül találják magukat. A félelmük egyáltalán nem megalapozatlan. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi.
Az Esélyteremtő Megtakarítási Számla kötött felhasználásának célja, hogy ez a jelentős állami újraelosztás a fiatalok előtt álló valós problémák leküzdésében nyújtson segítséget. A legszegényebbek a minimumörökségből 4 évig tudnának fenntartani egy fővárosi albérletet, vagy fedezné számukra egy 40 négyzetméteres vidéki lakás vételárának a 70 százalékát.
Azonban a fiatalok közötti egyenlőtlenség nemcsak lakáshoz jutásukat érinti, hanem a fiatal korban felhalmozott tudástőkét is.
A minimumörökségből a hátrányos helyzetű fiatalok finanszírozhatnák a fizetős felsőoktatási képzéseket is. A legszegényebb hallgatók számára a minimumörökség (mai értéken mintegy 5,7 millió forint) az egyetemi tandíj mellett a kollégiumi költségeket is fedezni tudná az egyetemi évek alatt. Még a közepes jövedelmi kategóriába tartozó családok fiataljainak minimumöröksége (2,1 millió forint) is biztosítaná a legtöbb egyetemi alapszak tandíjának egészét, de még az állami egyetemek legdrágább alapszakjai költségének is mintegy 70 százalékát.
Népszava, Napihu