A 80ezer forint mégsem olyan hangzatosan nagy,
mint ahogy azt a kormány előadja. Sőt!
Gyalázatos, évi több százezer forintot vesz ki nyugdíjasok zsebéből a Fidesz
Vissza kell hozni a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét – idősek világnapján Gúr Nándor, a Nyugdíjas Szervezetek Tanácsának elnöke.
Sokan mondják, hogy az előválasztás sikere, a rengeteg változást akaró idős ember látványa a kígyózó sorokban megrémítette a Fideszt, ezért lengette be Orbán a 13. havi nyugdíj teljes összegének kifizetését és az egységes 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot.
Valóban ilyen könnyen megvehetők a nyugdíjasok? A hatalom legalábbis így gondolja. Én inkább a józanságban bízom, abban, hogy az emberek értik, mi zajlik körülöttük. Látják, hogy tíz évig nem történt értük szinte semmi, majd most hitelből beígéri nekik a kormány a teljes 13. havi nyugdíjuk összegét, amivel ráadásul – és ez még fontosabb, mint a pénz – szembe állítják őket az aktív generációk nagy részével.
Ez azonban nagyon bonyolult üzenet azzal a ténnyel szemben, hogy a választás előtt kapnak egyhavi pluszpénzt. Akkor leegyszerűsítem. Ha az utóbbi 5-6 évben nemcsak inflációkövető nyugdíjemelés lett volna, hanem a nettó bérkiáramlást is figyelembe vették volna, az átlagnyugdíjak összege ma nem 150 ezer, hanem 185 ezer forint környékén lenne. Ez a havi 35 ezer forint többlet éves szinten 420 ezer forintot jelentene. Ennyit vesz ki Orbán a nyugdíjasok zsebéből azzal, hogy csak az infláció mértékével emeli a pénzüket minden januárban.
Hónapok óta mást sem hallani, mint hogy hányszor ad kiegészítést, prémiumot, 13. havit. Igen, de számoljunk csak! Tudjuk, hogy direkt alul tervezi az inflációt, az ehhez igazodó januári nyugdíjemelés évek óta kevés, ősszel ki kell egészíteni, ami általában 10-15 ezer forint egy átlagnyugdíjas esetében, de év közben ezt a pénzt a kormány használja. Mára kiderült, hogy 80 ezer forint lesz mindenkinek a nyugdíjprémium, továbbá idén adott egyheti pluszpénzt, 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva ez 37 500 forint. Mindent összeadva 132 500 forintot kap idén egy átlagos nyugdíjas. Jövőre – ha kifizetik a teljes plusz hónapot, akkor már 200 ezer felett lehet az összes pluszpénz. Ez áll szemben az eltüntetett 420 ezer forinttal. Persze, jól esik a nyugdíjasnak, ha egy nagyobb összeghez jut hozzá, de „hülyének nézni”, hogy majd ezért cserében odaadja a voksát, az gyalázatos.
Nő az idősek tábora a 2008-2009-es pénzügyi, gazdasági világválság idején, amikor nehéz helyzetben volt az ország, akkor is képesek voltunk a megtermelt javak 11-11,5 százalékát nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani. 2019-ben ez az arány már csak 8,3 százalék volt, miközben az uniós átlag meghaladja a 10 százalékot. Vagyis önmagunkhoz és a többi uniós országhoz képest is visszaléptünk.
Született egy Idősügyi Nemzeti Stratégia 2009-ben, amiben a társadalmi megbecsüléstől az egészség megőrzésén keresztül a magány elleni küzdelemig, a biztonság, a méltányosság vagy szolidaritás kérdéséig sok minden jelen volt. Ezt az egészet 2010-ben sutba dobta a Fidesz, s ezzel a lépéssel elvette az egészségben tölthető évek számának a növekedését az időskorúaktól. Az lett az elfogadott, hogy aki kap valamit, az utána hallgasson.
A nyugdíjas szervezetek legfeljebb megkérdezhették, hogy hogyan csökkenhetett le az átlagnyugdíjak értéke 5-6 év alatt a nettó átlagbér 75 százalékáról 50 százalékra, de választ nem kaptunk.
Az LMP 72 500 forintot javasol nyugdíjminimumnak, ami jó, de megvan benne a veszély, hogy ezen a szinten megint hosszú évekre beragad a minimálnyugdíj. Ezért én inkább azt mondom, az aktuális nettó minimálbér 50 vagy 60 százaléka legyen a nyugdíjminimum, vagy lehet kötni az átlagbérhez, esetleg az átlagnyugdíjhoz is. A lényeg, hogy figyelembe vegyük, mennyi kell ma egy embernek a megélhetéshez és azt is, hogy mit bír el a kassza. Ma félmillió olyan nyugdíjas van, aki az egy főre jutó létminimum alatti ellátást kap havonta.
Ez ma nagyjából százezer forint, nagy ugrás lenne erre a szintre emelni félmillió nyugdíjat! Lépésről lépésre elérhetjük, hogy a ciklus végére elmondhassuk, nincs olyan nyugdíjas Magyarországon, aki a létminimum alatti nyugdíjat kap.
Első lépésben nem feltétlenül a svájci indexálás felélesztésében gondolkodunk, ami fele részben az inflációt, fele részben a nettó béremelkedést vette figyelembe, hanem egy olyan rugalmas vegyes indexálásban, amiben ezeknek az elemeknek az aránya változhat
A miénk Európa legmerevebb nyugdíjrendszere.
A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét vissza kell hozni. Az elmúlt 30 évben a nőknél tíz, a férfiaknál öt évvel lett magasabb a nyugdíjba vonulás lehetőségének időpontja. A hölgyeknek behozták a Nők40 lehetőséget, a férfiak esetében azonban mindenfajta rugalmas nyugdíjba vonulási módot megszüntetett a Fidesz.
A járulékplafont megszüntette a Fidesz,
ezért van ma 28 500 forintos nyugdíjas is, meg van 2,5 milliós is,
abnormális a majdnem százszoros mértékbéli különbség a rendszerben.
Az olló nem nyílhatna tovább, hanem zárulna.
Európában, van ahol azt mondják, 700-800 ezer forintnak
megfelelő összegnél senki ne kaphasson többet
a nyugdíja megállapításakor.