Hadüzenet inkább háború Brüsszellel

Hadüzenet inkább háború Brüsszellel

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből:
minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk.


A demokrácia malmai lassan őrölnek, de aminek éppen szemtanúi vagyunk, az már háború.
A tények: az Európai Bizottság (EB) megvárja az EU Bíróságának ítéletét, és csak azután fogja letenni az asztalra a jogállami szabályrendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit. Mivel a bírósági döntés leghamarabb az év második felében várható, a jogállami normáknak megfelelő pénzköltés ellenőrzésével megbízott testület addig nem kíván eljárást kezdeményezni egyetlen tagország ellen sem.

Ezzel az EB teljesíti az állam- és kormányfőknek tavaly decemberben tett ígéretét, és egyben fittyet hány az Európai Parlament (EP) figyelmeztetésére.


Az EP felszólította a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő, az év eleje óta hatályban lévő rendelet alkalmazását.

A képviselők június elsejéig adtak haladékot a biztosi testületnek, másként
az EU Bírósága elé citálják.

A parlament szerint a tagállami vezetők nem írhatják elő a Von der Leyen vezette grémiumnak, hogy mikor és hogyan alkalmazza a közösségi jogot. Márpedig tavaly decemberben ez történt, amikor az állam- és kormányfők engedtek a magyar és a lengyel kormány zsarolásának, és belementek a jogszabály elhalasztásába, amelyet Budapest és Varsó meg is támadott az uniós bíróságon.


Eddig a brüsszeli tudósítás, amiből kiderül:
az EP gyakorlatilag háborút kezdett a Bizottsággal, ha tetszik, a parlament a végrehajtó hatalommal (Európa kormányával).

Az már eddig is világos volt, hogy az EP szerepe alaposan megnőtt az Unióban, és arra is lehetett számítani, hogy az ellentét hamarosan kirobban. Az azonban több mint figyelmeztető, hogy ez a jogállamiság miatt tört ki. Az ellentét mély, és talán az Unió reformját is ki fogja kényszeríteni. A saját hatalmára ráérző

EP-t aligha fogja kielégíteni Von der Leyen bizottsági elnök azzal, hogy “minden szabályszegést meg fogunk vizsgálni, ami január 1-je után történik, egyetlen esetet sem fogunk szó nélkül hagyni”. A valóság már túlnőtt a bizottsági alkukon.


Ha elfogadná EP gyorsított ítélethozatallal kapcsolatos kérését a Bíróság, akkor is leghamarabb rá 4-6 hónapos távon születhet meg az ítélet,
de többen 9 hónapos időtávról beszélnek Brüsszelben.
Csak ezután lenne tehát abban a helyzetben a Bizottság, hogy a tagállamokkal konzultálva véglegesíthesse az ítélet alapján a mechanizmus iránymutatását és alkalmazási kézikönyvét. Ezután ha valahol bizonyíthatóan jogállamiság-sértést lát a testület, ami kellően közvetlenül összefügg az uniós költségvetéssel, akkor megindíthatja az adott tagállam ellen a 7-9 hónapig tartó szankciós mechanizmust. Ez az elindítás leghamarabb jövő ősz körül történhetne meg.

Mindezek tükrében egyszerűen nincs olyan reális menetrend, ami szerint a 2022. áprilisra tervezett magyarországi parlamenti választások előtt bármiféle EU-pénzes szankció érhetné az országot, ha egyáltalán érné.

forrás Portfolió, Népszava

error: Content is protected !!