Halottak, romok, szenvedés – drámai képeken az orosz-ukrán háború elmúlt egy éve

Halottak, romok, szenvedés – drámai képeken az orosz-ukrán háború elmúlt egy éve

Civil halottak, menekülő százezrek, ártatlan gyerekek és felfoghatatlan pusztítás – a modernkori történelem egyik legsúlyosabb konfliktusának első éve képekben.

Egy éve, 2022. február 24-én rohanta le Oroszország Ukrajnát, amivel megkezdődött az esztelen pusztulásba torkollt, immár egy éve tartó orosz-ukrán háború. Az elmúlt év legmegrázóbb képeiből válogattunk, amiken nyomon követhetőek a konfliktus legfontosabb pontjai.

A felvételeken erőszakos cselekmények, halott emberek tűnnek fel, megtekintésüket érzékenyebb olvasóink számára nem ajánljuk.


ZUMA Press, Inc

Az ukrán katasztrófavédelem munkatársai folytatják egy orosz rakéta által eltalált zaporizzsiai ötemeletes lakóépület körüli romok lebontását. Szakértők végzik az építési szerkezetek szétszerelését és az eltűnt állampolgárok felkutatását. A helyszínen pszichológusok is segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akiknek otthona az ellenséges támadás következtében megsemmisült. Az októberi légicsapás áldozatainak halálos áldozatainak száma 8 fő volt. A sérültek között gyerek is volt.

Carol Guzy, ZUMA Press Wire – Northfoto

Gyerekek egy tranzit-segélyállomáson várakoznak Zaporizzsjában. Artur és Natalia, valamint gyermekeik, Szasa, Vova és Kátya a donyecki régióbeli Sartanából menekültek.

Artur és családja 11 emberrel és kutyájukkal egy autóban utazott hat napig, hogy megmeneküljön a harcok elől. A képet a „Wartime Innocents” nevű sorozatával Pulitzer-díjat nyert, Carol Guzy, a ZUMA Press fotóriportere készítette. Az orosz ukrajnai háború miatt csak 2022-ben mintegy 4,3 millió gyermek kényszerült elhagyni otthonát, ami az ország 7,5 millióra becsült gyermekpopulációjának több mint fele az UNICEF adatai szerint. Ebből 2,5 millió gyermek Ukrajnán belül volt kénytelen elmenekülni, de eléri a több mint 1,8 milliót azok száma, akik a más országba (köztük Magyarországra) érkeztek menekültként. Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója szerint a jelenleg is zajló konfliktus a második világháború óta az egyik leggyorsabb nagyszabású gyermekelvándorlást idézte elő.

„A háború megviseli Ukrajna gyermekeit. Ez egy komor mérföldkő, amelynek maradandó következményei lehetnek az elkövetkező generációk számára” – tette hozzá Russell. „A gyermekek biztonságát, jólétét és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést fenyegeti a megállás nélküli szörnyű erőszak.

Maximilian Clarke, ZUMA Press, Inc – Northfoto

Civil halottak Mariupol városában. Mariupol ostroma 2022 február 24-én kezdődött és az oroszok május 16-án aratott győzelmével ért véget. A harcokban orosz források szerint 4200, az ukránok állítása szerint ugyanakkor akár 20 ezer helyi is meghalhatott. Az oroszok katonai vesztesége minden bizonnyal eléri a többezer főt. Az Azovi-tenger partján fekvő város elfoglalása kulcsfontosságú volt az orosz erőknek, hogy összeköttetést hozzanak létre a krími és donbaszi haderejük között.

Az ukrán erők emberfeletti küzdelemben, 82 napon át védték a helyi Azovsztal acélüzemet. A támadásokban megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott a város lakóépületeinek több mint 90 százaléka. Március 16-án pedig orosz bombatalálat érte a Donecki Akadémiai Drámai Színház épületét is, annak ellenére, hogy az épületen feltüntették, hogy gyerekek is tartózkodnak benn. A támadásban körülbelül 300 ember vesztette életét.

Matthew Hatcher, ZUMA Press Inc – Northfoto

Idős férfi holtteste Bucsa egy útja mellett. Az oroszok ezen a településen hajtották végre az orosz-ukrán háború első évének legsúlyosabb háborús bűncselekménysorozatát. Az orosz offenzíva idején (ukrán források szerint) legalább 400 civilt öltek meg. Nemzetközi tudósítók szerint a legtöbb embert mindennapi tevékenysége közben érte a halál, civil jogvédő szervezetek pedig azt mondják: a jelek arra utalnak, hogy az oroszok válogatott módszerekkel, szisztematikusan végezték ki a helybéli ukránokat.

A helyszínen több kínzókamrát és emberek megcsonkított tetemeit találták meg. Az eseményekről videófelvételek is készültek, amik hitelességét az oroszok megkérdőjelezték. A legtöbb ország és a nemzetközi szervezetek egyhangúan ítélték el a mészárlásokat, Ukrajna pedig egyenesen népirtásnak nevezte az eseménysorozatot.

Dominika Zarzycka, ZUMA Press, Inc – Northfoto

Ukrajnai menekült gyerekek és felnőttek. A menekültek egy ideiglenes szálláson alszanak, amelyet Lviv főpályaudvarán hoztak létre, miközben folyt az ukrajnai orosz invázió, 2022 áprilisában. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint Ukrajnából egy év alatt több mint 17 millió ember menekült el, ebből 9,1 millióan már visszatértek hazájukba.

Jelenleg több mint 8 millió ukrán él több európai uniós országban. A legtöbben Lengyelországba utaztak, miközben magas az országon belül elvándoroltak száma is.

Jevjen Kotenko, ZUMA Press Inc – Northfoto

Orosz kamikáze drón támadásában súlyosan megrongálódott ház Kijevben. Ukrajna fővárosát az egy éve tartó háborúban az orosz erők többször, több hullámban bombázták. A támadásokban több száz épület semmisült vagy rongálódott meg súlyosan, a bombázások számos halálos áldozattal is jártak. Ugyanakkor az ukrán fővárost nem hagyta el sem Volodimir Zelenszkij elnök, sem a főpolgármester, Volodimir Klicsko. A volt bokszbajnok többször is kijelentette, hogy minden erejükkel megvédik Kijevet az orosz támadásoktól.

 

 

error: Content is protected !!