Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása, Húsvét Jézus feltámadása, Jézus Krisztus Nagypéntek, Jézus Krisztus

Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása

Húsvét ünnepe Jézus Jézus feltámadása Jézus Krisztus Nagypéntek Nagyszombat ünnepe

Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus, Nagyszombat ünnepe, Nagypéntek, Jézus feltámadása, Jézus, Nagyszombat, húsvét ünnepének elő napja Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt.

Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek.

A nagyszombati, húsvéti ünnepet megelőző virrasztással, illetve az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.


A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi

Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása, Húsvét Jézus feltámadása, Jézus Krisztus Nagypéntek, Jézus Krisztus

Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása, Húsvét Jézus feltámadása, Jézus Krisztus Nagypéntek, Jézus Krisztus

rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága összegzésében utal arra: a fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.

A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a “világ világosságát” idézi fel a keresztények előtt.

A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a korábban elhallgató harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.

A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Nagypéntek

Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása, Húsvét Jézus feltámadása, Jézus Krisztus Nagypéntek, Jézus Krisztus

Húsvét ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása, Húsvét Jézus feltámadása, Jézus Krisztus Nagypéntek, Jézus Krisztus

Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

Nagyszombat húsvét ünnepének elő napja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, s felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, tettek belőle a jószág ivóvizébe, az istállóban, a házban és a földeken szétszórták.

mti