• A Nemzeti Eszközkezelőt lakhatási szervezetek is sokat dicsérték. Szerintük alkalmas lett volna a bérlakásrendszer fejlesztésére, az állam mégis visszaadta a lakásokat az eredeti tulajdonosoknak.

• Amiket nem sikerült, most ingyen átadják a Máltai Szeretetszolgálatnak és a reformátusoknak.

• Sok a kérdőjel, de akár létrejöhet végre egy lakásügynökség, segítve azoknak, akik kiszorulnak az albérletpiacról.

Több ezer lakástól válik meg az állam a következő évtől, mindegyiket ingyen átadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által létrehozott nonprofit cégnek. Az erről szóló törvényt múlt héten fogadta el az országgyűlés, a Népszava is írt róla. Olyan lakásokról van szó, amelyek korábban a Nemzeti Eszközkezelőhöz tartoztak. Ez volt a 2010-ben felálló Orbán-kormány devizahiteles mentőcsomagjának talán egyetlen eleme, amit széles körben dicsértek lakhatási szervezetek, mert valóban segített azoknak, akik nem tudták fizetni a törlesztőiket.

Az Eszközkezelő bizonyos feltételek mellett megvásárolta a legnehezebb helyzetben levők lakásait, és rendezte a bankkal a hitelszerződésüket. Így sokan megmenekültek a kilakoltatástól, és bérlőkként élhettek tovább otthonaikban, ráadásul az állammal együttműködő máltaiak és reformátusok szociális segítséget, adósságkezelési szolgáltatást is nyújtottak nekik.

A kormány aztán 2018-ban úgy döntött, befejezi a programot, és lehetővé teszi, hogy a bérlők egy összegben, vagy akár részletre visszavásárolják ingatlanjaikat.

Fónagy János államtitkár a mostani törvény elfogadásakor azt mondta, az Eszközkezelő csaknem 38 ezer lakást vásárolt meg 2019 végéig, és 29 ezret adott el eredeti tulajdonosaiknak. Ebben feltehetően nincsenek benne az azóta eladott lakások, hiszen a két szervezet közleménye szerint 4620 kerül hamarosan az új céghez, ezek szerint ennyin nem sikerült túladni.

A program leépítését kritizálták a Habitat for Humanityhez hasonló civil szervezetek, amelyek a bérlakásszektor kiterjesztését követelik a szegénységben élők segítése érdekében. Szerintük tovább kellett volna erősíteni az Eszközkezelőt, ami egy állami bérlakásprogramot is megalapozhatott volna.

Ez viszont szembemenne a kormány magántulajdont erősítő, a felsőbb rétegeknek kedvező intézkedéseivel, nemrég az önkormányzati lakásokat is széles körben privatizálták volna, csak a tiltakozás hatására visszakoztak. Fónagy arról beszélt a parlamentben, hogy

„az emberek túlnyomó többsége akkor érzi magát biztonságban, ha saját tulajdonú lakása van”.

Kár, hogy így alakult, de még jó is kisülhet belőle

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. igazgatója szerint is az Eszközkezelő életben tartása lett volna a legjobb alternatíva.

Pedig felmerült egy másik lehetőség is. Tavaly nyáron törvénybe is írták, hogy az Eszközkezelő nyakán maradt lakások az illetékes önkormányzathoz fognak kerülni. Hegedüs szerint ennek nem volt realitása, mert az önkormányzatok a szociális lakásokat saját forrásból finanszírozzák, és az eszközkezelős lakások átvétele komoly terhet jelentett volna számukra.

Hegedüs régóta foglalkozik kutatóként lakhatási kérdésekkel, és gyakran élesen bírálja a kormány intézkedéseit. Mégis elfogadta a felkérést, és beült az új nonprofit kft. felügyelő bizottságába.