Az Európai Parlament (EP) szerdán állásfoglalásban készül értékelni az állam-
és kormányfői találkozó múlt heti döntéseit,
köztük a jogállami rendeletről született politikai nyilatkozatát.
Legalább négy frakció – a néppárti, a szocialista, a liberális és a Zöld – támogatná a határozati javaslatot, amely a várakozások szerint meglehetősen kritikus lesz a csúcson jóváhagyott deklarációval szemben. Értesüléseink szerint a még kidolgozás alatt álló szövegben szerepelne például az: ha egy tagállam perre viszi a rendeletet, akkor az EP sürgősségi eljárást fog kérni, hogy minél előbb megszülessen a döntés. Emellett az EP azon is változtatna, hogy csak az EU 2021 után kezdődő költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehessen vizsgálni.
A képviselők szerint már a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kéne a korrupció-ellenes előírásokat. Az EP készülő állásfoglalásának politika súlya jelentős, jogi következménye azonban nincs.
| Alábbi gondolat, mit sejtet?:
Az állam- és kormányfők a magyar és a lengyel kormány követelésére ugyanakkor úgy határoztak, |
Az EP mértékadó politikai csoportjai már a múlt héten üdvözölték, hogy a vétót leszerelő kompromisszum nyomán végre megnyílik az út az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának és az ahhoz kötődő jogállami mechanizmusnak a ratifikálása előtt.
De sokan kifejezték az aggodalmukat amiatt, hogy az állam- és kormányfők túlléptek a hatáskörükön azzal, hogy értelmezték a rendeletet, amelyre egyedül az Európai Unió Bíróságának van felhatalmazása.
A parlamentnek az is szúrja a szemét, hogy a múlt heti nyilatkozat kimondja: a jogszabály alapján csak a közösség 2021 után kezdődő hétéves költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehetne vizsgálni.
A képviselők szerint egyértelmű, hogy a várhatóan január elsején hatályba lépő rendelet előírásait azonnal, a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kell.
forrás Népszava