A karácsonyi ünnepkör és az advent szokásai ősi hagyományokra vezethetők vissza. De a szokások időközben folyamatosan változtak is. Az advent jelentősége éppen a megnyugvás lenne az egész évi rohanás után.

Karácsonyi ünnepkör - ádventtől vízkeresztig

Karácsonyi ünnepkör – ádventtől vízkeresztig

Karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, –

amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust. Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz. A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony, aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.

A karácsonyi ünnepkör a római katolikus liturgiában megjelölt időszakok közé tartozik, a húsvét mellett az egyházi év egyik nagy ünnepkörének számít, amely Jézus születését, a megtestesülés misztériumát ünnepli. Két legfőbb ünnepe a karácsony és a vízkereszt. A második vatikáni zsinaton hozott döntés értelmében 1969 óta advent.

Advent (ádvent, úrjövetel) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól (a görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Régebben egyes vidékeken „kis-böjtnek” nevezték ezt az időszakot.Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Lucanap December 13-ához, Szent Lúcia vagy Luca ünnepéhez több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb napja. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Ezen a napon kezdték el csíráztatni a Luca-búzát, amellyel a következő év termését próbálták megjósolni. Luca székének elkészítését szintén ekkor kell elkezdeni.

Karácsony ünnepén a keresztények Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Minden év december 25-én ünneplik világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása március 25-én történt, vagy azért, mert a Föld északi féltekéjén a téli napforduló után már elkezd nőni a világosság, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Az ünnepet nem csak keresztények tartják: december 25. minden embernek az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld, a szeretet és a másikkal való törődés ünnepe.

Vízkereszt (más néven háromkirályok vagy Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése) napján, január 6-án a nyugati kereszténységben Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának három eseményét ünneplik:

  • a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál,
  • Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban,
  • az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn (a víz borrá változtatását).

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Szokás ilyenkor házat, lakást is megáldani. Ekkor kerül fel az ajtófélfára felirat, mely az adott évszámot és az áldás tényét (Christus mansionem benedicat! ’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) tartalmazza, de beleérthetőek a háromkirályok latin, illetve görög neveinek kezdőbetűi is.


 

Advent a népszokások leggazdagabb időszaka – A karácsonyi ünnepkör kezdete


Advent ünnepe felkészülés a karácsonyi ünnepekre

error: Content is protected !!