Magyarok kimehetnek nyugatra – Orbán kormány behoz munkásokat keletről
Az Orbán-kormány a Távol-Keletről kölcsönözné a munkaerőt ahelyett, hogy azzal foglalkozna, miért lépnek le a dolgozók
Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül hozna be az országba még több vendégmunkást a kormány. A szakszervezet szerint inkább azzal kellene foglalkozni: miért állnak tovább a dolgozók.
Egy salátatörvénybe rejtve tárná végleg szélesre az ország kapuit a kormány a harmadik országbeli – vietnámi, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki – vendégmunkások előtt.
Két éve stratégiai megállapodást is kötött a kormány nevében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán Kft.-vel. Tavaly nyár elején pedig bejelentette: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is.
Honlapja szerint a Prohumán minősített foglalkoztatóként eredményesebben és hatékonyabban tudja biztosítani a megfelelő munkaerő kínálatot. Mint írják: az Európai Uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett a hiányszakmákban további 9 országból – Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám – tudnak munkaerőt szerződtetni a szerb és ukrán állampolgárokra vonatkozó előírásokkal megegyező szabályokkal.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban a fentiek
legfeljebb majd néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoznak jó pénzt a konyhára, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg.
A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban szükség volna további legalább 100 ezer emberre, ám a munkaerőhiány jó részét a hatalmas fluktuáció okozza.Van olyan cég, amely 800 új dolgozót léptetett be egy év alatt, mégis kevesebb lett a munkavállalói létszáma, mint a toborzás kezdetekor.
A dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nincs jövőképük, nem versenyképes a fizetésük, a hiányzó kollégák miatt viszont egyre nagyobb a túlterheltségük.
Pláne, ha előtte már azzal fenyegetik a magyar dolgozókat, hogy ha „problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza”. Ilyen felvezetés után nyilván a vendégmunkások fogadtatása és beilleszkedése sem lesz éppen problémamentes – magyarázta László Zoltán.
Valójában azonban egyre több magyar dolgozót is ezzel a „jogokat elvevő, a béreket alacsonyan tartó, kizsákmányoló” foglalkoztatási formával alkalmaznak – fogalmazott a javaslattal kapcsolatban nemrég Facebook-bejegyzésében Jámbor András, a Párbeszéd frakció tagja.
Magyarországon ráadásul egyszerre van jelen a munkaerőhiány, és egyszerre vannak százezrek, akik kihullottak a munkaerőpiacról. A magyar kormánynak egy ilyen helyzetben az ellenzéki képviselő szerint nem az lenne a feladata, hogy külföldi munkavállalókkal a tőkét szolgálja ki, hanem az, hogy felnőttképzéssel, támogatásokkal ezeket az embereket integrálja vissza a munka világába, és így csökkentse a munkaerőhiányt.
A dolgozó ne legyen költségelem
A törvényjavaslathoz a DK nyújtott be módosító javaslatokat, amelyekkel törölnék a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos könnyítéseket. A DK-s képviselők indoklása szerint a harmadik országbeli munkaerő behozatalának jelentős egyszerűsítése hátrányos a magyar munkavállalók számára, mert az közvetve alacsonyan tartaná a munkabéreket, és a munka világának peremére szorult magyar munkavállalók munkához való jutását is megnehezítené.
Vagyis a magyar munkavállaló kimehet nyugatra, mert helyette keletről áramlik be olcsóbb keleti országbeli “bércsökkentő” munkaerő.